Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
[...] Muraköz népét elválaszthatatlan érzelmi kapcsok fűzik a magyar nemzethez. A törökverő Zrínyi Miklós a magyar nemzet nevében, mint annak a fia védte a művelt Nyugatot az Oszmán birodalom barbárságai ellen. Az ő érdemeit mint magyar nemzeti hős érdemeit az akkori művelt világ is elismerte. A francia király elismerőleg nyilatkozik róla, a pápa kitüntetésben részesítette, amiért a nyugati kultúrát védelmezte. Ez a Zrínyi Miklós mindig magyarnak vallotta magát, és mint ennek a földnek a fia, egyike volt a korszak legnagyobb költőinek. Irodalmi munkássága korszakot jelent a magyar irodalomban. [...] A Jugoszláv államnak a Muraközre vonatkozó igényénél jugoszláv részről azt lehetne tán felhozni, hogy a muraközi nép horvát nyelvű. Ez a támpont talán a jogigény megállapítására is alkalmasnak látszanék, ha tényleg horvát volna a muraközi nép nyelve. Ámde a nyelvtörténeti kutatások és a nyelvtani összehasonlítás egészen mást bizonyítanak. A muraközi nép nyelve a horvát nyelvnek nem származéka, sem pedig annak dialektusa, hanem önálló jelleggel bíró szláv népnyelv, mely legnagyobbrészt a horváttól eltérő szókinccsel és eltérő nyelvtani alakokkal bír. A muraközi nyelv ősszülői a szlavón és szlovén (vend) nyelv, de nem azonos velük, mert századok folyamán vegyüléknyelvvé vált, s elszigetelt földrajzi helyzetében idegen (főleg magyar, német és latin) nyelvek hatása alatt átidomult, azonban megőrizte ősi szlavón, másrészt ősi szlovén (vend) alapsajátságait is. A délszláv horvát és szerb nyelvhez csak olyan nyelvrokonság fűzi, mint a cseh nyelvhez a lengyel nyelvet, vagy a ruténhez a tót nyelvet. A muraközi nép a horvát-szerb nyelven beszélőt nem érti meg, s hogy a hor- vát-szerb nyelv idegen előtte. Több neves horvát nyelvtudós is megállapítja, hogy a muraközi nyelv nemcsak hogy nem horvát nyelv, hanem hogy nem is származik a horvátból. Hogy a muraközi nép nyelve nem horvát, ezt az is hathatósan bizonyítja, hogy a horvátok az ő nyelvüket (a horvát-szerb, délszláv irodalmi nyelvet) erőnek erejével rá akarják erőszakolni a muraköziekre. Ha tényleg horvát volna a muraközi nép nyelve, akkor erre semmi szükség sem volna. A muraközi népnek meg egyáltalán nem kell a horvát-szerb nyelv, melynek Muraközbe való bevezetésére nem egy ízben tettek kísérletet. Elárasztották őket a Cirill-Metód Irodalmi Társulat kiadványaival, s néplapokkal, melyeknek buzgó terjesztője a muraközi, Zágrábban nevelkedett papság volt. 1883-ban a magyar országgyűlésen a horvátok interpelláltak (dr. Vucsetsch zágrábi kanonok és horvátországi képviselő) is a muraközi nyelv miatt, s az iskolákban a horvát-szerb nyelv behozatalát követelték. Az országgyűlés a muraközi nyelvi viszonyok tanulmányozására és az állítólagos sérelmek megvizsgálása végett magyar és horvát országgyűlési képviselőkből, zágrábi egyházmegyei papokból, állami és megyei főtisztviselőkből szervezett 248
