Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
gi és társadalmi formációk konzerválódtak, azok minden problémájával együtt. A reformok változást nem hoztak, sőt mint láttuk néhány esetben új feszültség forrásává váltak. Az 1929-ben megkezdődött gazdasági válság tovább mélyítette a társadalmi ellentéteket. A mezőgazdasági termények áresése a kisparaszti háztartásokat a létbizonytalanság szélére sodorta, a napszámosokat és iparosokat pedig - városon és vidéken egyaránt - a munkaalkalmak csökkenése érintette hátrányosan. Ennek legfontosabb következménye a paraszti elégedetlenség fokozódása lett, ez a réteg az 1930-as években egyre határozottabban fordult az ellenzéki mozgalmak felé. Új elemként jelent meg vidéken a szociáldemokrata párt is, amely kísérletet tett arra, hogy a falvakban népszerűsítse irányelveit.22 A megye politikai struktúrájába azonban érdemben nem tudott beavatkozni, mivel a falusi lakosság csekély érdeklődést mutatott a párt irányába. 2. Zala megye politikai viszonyai a dualizmus utolsó évtizedeiben Zala megye a dualizmus utolsó évtizedeiben markáns ellenzéki arculatot mutatott. A kormánypárttal szemben álló politikai erők közé tartozott az 1895-ben megalakult Katolikus Néppárt, amely a megyében igen erős pozíciókkal rendelkezett. 1901-ben, a párt országosan elnyert 25 mandátumából23 öt Zalából került ki. A nagybirtokos arisztokrácia által vezetett párt a meghirdetett programjában követelte a polgári házasság és anyakönyvezés revízióját, s a katolikus felekezet társadalmi érdekérvényesítését szorgalmazó kívánságok mellett megfogalmazott több antikapitalista követelést is.24 A párt a katolikus alsópapságon keresztül igyekezett biztosítani szavazóinak aktivitását, s ez az elképzelés - mint később látni fogjuk - a gyakorlatban még az 1920-as években is jól működött. Bár a Néppártnál liberálisabbnak tekinthető, de ugyancsak a birtokos rétegek érdekeit képviselte a Függetlenségi és 48-as Párt is, különösen az Ugrón Gábor vezette szárnya, amely ellenezte a demokratikus reformokat.25 Az 1905-ig megszakítás nélkül kormányzó Szabadelvű Párt ugyanakkor Zala megyében a dualizmus utolsó évtizedének valamennyi választásán - még a Munkapárt 1910-ben is - kisebbségben maradt. 22 Lásd Képmellékletek 447. oldal. 23 Magyarországi pártprogramok 1.164. p. 24 A „gazdaközönség" fokozottabb védelmét, tőzsdeadó bevezetését, a kisiparos és munkás állami védelmét a „a nagyiparral és tőkével való versenyben", stb. Uo. 164-166. p. 25Mérei 1971. 362. p. és Magyarországi pártprogramok 1.144. és 167. p. 17
