Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.

munkásoknak a kollektív szerződésben, avagy az országos kormányzótanács által megállapított járandóság biztosíttatik. Ott, ahol a termelés nem látszik biztosítottnak, ha a vezetés a tulajdonos kezében marad, vagy ahol a munkafelesleggel rendelkezők kis része egyéni kisajátítást akar, kivételesen meg lehet ezt engedni azon esetben, ha az illetőknek van megfelelő felszerelése és vetőmagja, amellyel a kisajátított földet megművelheti. Az ilyen kihasításnál azonban ügyelni kell arra, hogy egy családnak a szántóföldje 5 magyar holdnál, rétje pedig az egy magyar holdnál nagyobb ne legyen. Olyan földmunkás családnak, kiknek nincs házhelyük, a községben, avagy annak közvetlen közelében kihasítható egy magyar holdnál nem nagyobb házhely és házikert terület. Ipari munkásoknak, tisztviselőknek és egyáltalán mindenkinek, aki mezőgazdasággal nem foglalkozik ugyan, de főfoglalkozása megengedi, hogy családjával házi szükséglet céljaira termeljen, kiadható családonként legfeljebb 400 négyszögölet kitevő terület. Ez a terület azonban csakis ott adható ki, ahol a földművesek igényei már kielégítést nyertek. Ezen kertterületek az egyes családok részére ki is hasíthatók, mindazonáltal arra kell törekedni, hogy azok szövetkezeti alapon műveltessenek. Ilyen kertterület nem adható annak, ki azt részben vagy egészben bérmunkásokkal akarja megműveltetni.

Legelő, szőlő, komlótelep, kerti telep, gyümölcs, homok, kavics, agyag, bánya, halastó, fűzfatelep, nádas, díszkertek, épületek egyes egyének között ki nem hasíthatók. Amennyiben azok valamely birtok alkotórészét képezik, ugyanazon elbírálásban részesülnek, mint maga a birtok, ha pedig birtokkal összefüggésben egyáltalán nincsenek, szövetkezeti kezelésbe adandók. Valamely birtokkal összefüggésben nem levő és annak üzemfenntartásához szükséges erdőterület köztulajdonba megy át. Ezen erdőterületnek mikénti kihasználása a helyi viszonyok figyelembe vételével, a földművelésügyi népbiztosság rendelkezései szerint történik. Legelőszövetkezeti tag olyan egyén lehet, kinek legeltetésre alkalmas állata van, avagy ilyet beszerez, s állataihoz mérten nincs elég legelője. Itt elsősorban azok lehetnek szövetkezeti tagok, akik legelővel egyáltalán nem rendelkeznek.

Szőlőszövetkezeti tag csak az lehet, aki a szőlőmunkáját maga családjával képes végezni. Egy családra a szövetkezetben 1 magyar holdnál nagyobb terület nem számítható. Haszonkerti szövetkezeti tagok csak azok lehetnek, akik a kert összes munkáit végezni képesek. Homok, kavics, agyagbányák, fűztelepek csakis községeknek vagy szövetkezeteknek adhatók. Díszkerteket kizárólag községek vehetnek át közhasználatra. Épületek elsősorban közcélokra igénylendők, ha ily célra nem alkalmasak, olyanoknak engedők át, akik lakást igényelnek. Halastavakat, nádasokat, gyümölcsösöket községek vagy szövetkezetek igényelhetnek. Tangazdaság céljaira minden község már most köteles igényelni 15-20 hold területet, melynek addig is, míg a gazdaság felszerelhető nem lesz, műveléséről a község köteles gondoskodni.

122