Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
6. táblázat: Zala megye járásai és nagyobb települései 1920-ban5 Járások Népesség Községek száma Legnagyobb települések és népességük (fő) írni-olvasni tud (teljes népesség % -ti) Alsólendvai (1925-ig)6 13676 30 Lenti 1766 Rédics 1463 76,3 Alsólendvai (1925 után)7 19209 37 Balatonfüredi 12714 26 Balatonfüred 2604 83,3 Keszthelyi 31400 26 Keszthely 8050 77,7 Letenyei 30529 46 Letenye 2291 65,7 Nagykanizsai 33647 38 Szepetnek 2151 Kiskomárom 1922 Murakeresztúr 1893 Galambok 1786 73,8 Novai (1925-ig) 27112 51 Nova 1552 69,1 Novai (1925 után)8 21173 37 Pacsai 29984 34 Pacsa 1659 Hahót 2362 71,9 Sümegi 27751 32 Sümeg 5341 Csabrendek 3111 77,0 Tapolcai 37550 35 Tapolca 7055 77,2 Zalaegerszegi 34640 58 Söjtör 2182 Nemesapáti 1988 Zalalövő 1398 Bak 1341 72,3 Zalaszentgróti 24686 27 Zalaszentgrót 2168 Tűrje 2642 75,5 51920. évi népszámlálás, 1. rész, 58-73. p. 6 A trianoni békerendezés eredményeként Alsólendva a határon túlra került. A magyar kormányzat azonban a határváltozások ideiglenességének hangsúlyozására meghagyta a járás eredeti elnevezését. A csonka alsólendvai járás székhelye 1925-ig Zalabaksán volt, ettől kezdve a szomszédos novai járástól elcsatolt lenti körjegyzőséggel bővülve, Lenti székhellyel funkcionált. Káli 2000a. 174. p. 7 Az alsólendvai és a novai járások 1925 utáni adatai az 1930. évi népszámlálás (1. rész) alapján láthatók. 81925-ben a novai járás néhány települése a zalaegerszegi járáshoz került. 10
