Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Csomor Erzsébet: Járványok, elemi csapások Zalaegerszegen a XVIII. század végén és a XIX. század első felében

Mindegyik tűzvész szörnyű csapás volt a városra és lakóira, másrészt azonban el is tűntette az elavult városrészeket, és kikényszerítette a városrendezést, tehát közvetett módon hozzájárult a város fejlődéséhez is.

Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy az emberre és állatra veszélyes - hol felbukkanó, hol eltűnő - betegségek korszakukban a lakosságot nem igazán tizedelték meg, és az állatok elhullása sem okozott tömeges éhínséget a városban. Sokkal súlyosabb következménye volt az árvíznek és a tűzvészeknek, mert a városi lakosság nagy részét alapvető vagyonától, házától fosztotta meg. A szerencsétlenségekből eredő kár nemcsak a zalaegerszegi adófizetők vesztesége volt; a nemesi vármegye és az állam is súlyos adóforintoktól esett el.

82