Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Csomor Erzsébet: Járványok, elemi csapások Zalaegerszegen a XVIII. század végén és a XIX. század első felében

3. 250 mérő szecska 56 forint 36 krajcár,

4. az fölső traktusban lévő négy szobáknak és szállónak mindenféle új portékája 600 forint,

5. 20 darab billiard lámpások 80 forint,

6. 6 mázsa szalonna 240 forint,

7. 40 darab sonka 80 forint,

8. 55 darab füstölt nyelv 40 forint 30 krajcár,

9. 1 mázsa füstölt disznóhús 27 forint 30 krajcár,

10. 3 vasabroncsos hordóba káposzta 32 forint,

11. 1 vasabroncsos párló sajtár 8 forint,

12. különbféle apróságok és házi eszközök 80 forint,

13. majorság 40 forint,

14. cin és fehér ruha 150 forint,

15. 80 mázsa széna, mely az istálló padlásán elégett 80 forint.26

A fogadóval átellenben lévő városházában 3000 forint kár keletkezett, míg a háztulajdonosok közül a legnagyobb, 6000-6000 forintnyi vesztesége Flid Ferencnek, Puli Michaelnek és Ekkenperger Ádámnak keletkezett. Az Ekkenperger Ádámnál lakó Háry Farkas levéltárnok27 ingóságai is elégtek, 700 forintos becsértékben.

A kárvallottak a tűzvészt követő napokban, hetekben segélykérő beadványokkal fordultak a vármegyéhez, és adójuk elengedését, élelmezési gondjaik enyhítését kérték, mivel „gabonájukat, lisztjüket, más élelmekre valójukat ki a tűz elől nem vehették" - olvashatjuk a kérelemben. A város annyi segítséget kapott földesurától, hogy az „uradalmi magazinunkban" tárolt gabonából „piaci áron való megfizetéséért, vagy érősége egyarányos megtérítéséért" vásárolhatott, továbbá az uradalomhoz tartozó novai erdőből ingyen faizást engedélyezett.

A tűzvész után Kálóczy Imre városi jegyző benyújtotta városrendezési elképzeléseit a magistrátusnak. Kálóczy többek között javasolta, hogy a „város meg ne engedje oly sűrűén építeni a házakat, hanem elcserélvén lakostársaink egymástul a fiindu- sokat a Postaút mentében a telekekre építsenek". A javaslatnak megfelelően új telkeket jelöltek ki, új utcákat nyitottak, ezzel kívánták megszüntetni az össze-vissza való építkezést. A károsult házigazdák azonban sok esetben az előírásokat be nem tartva visszaköltöztek rozoga, düledezőfélben lévő, veszélyes házaikba, a város vezetése pedig szemet hunyt efölött.

26 ZML Zalaegerszeg város régi levéltára. No. 374.

27 Zala vármegye levéltárnoka volt 1794. szeptember 4. és 1849. október 31-e között. Vö. Zala megye archontológiája 257. p. (Háry Farkasnak ekkor még nem volt saját háza a városban.)

76