Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Csomor Erzsébet: Járványok, elemi csapások Zalaegerszegen a XVIII. század végén és a XIX. század első felében

megvásárolta a vakcinát és 1814. május 3-án megkezdte a munkát: a „jóféle himlő matériából" 47 egerszegi gyermeket oltott be.5 A legfiatalabb féléves, a legidősebb ötéves volt. Hollán doktor a beoltottakról településenként, életkoruk megjelölésével részletes jelentést készített, amit a megye számára megküldött.61817 és 1826 között Péczely István7 oltotta a városi gyermekeket, működése alatt ő is pontos oltási statisztikát készített. Péczely doktor 1817-ben 52 zalaegerszegi gyermeket oltott be. A beoltottak 30 százaléka egy év alatti, 39 százaléka egy-két éves kisgyermek. A legfiatalabb kéthónapos, a legidősebb 12 éves volt. A gyógyító vakcináért 6-8 krajcárt kellett fizetni, a szegények ingyen kapták. Az orvosi jelentésekből kitűnik, hogy a betegség terjedésének okát elsősorban a szülők magatartásában kellett keresni, akik gyanakodva fogadták a védőoltást, az újfajta gyógymód ellenérzést keltett bennük. Ezért nagy szükség volt a városi önkormányzat egészség- ügyi szervező, megelőző, felvilágosító munkájára. Nyomtatott tájékoztatókat terjesztettek a városban „Az oltalmazó himlőről" címmel, melyben a következőket olvashatjuk: „A himlő a legrosszabb nyavalyák közül való, mely alatt az emberi nem sínylődik [...], sokan bele is halnak, és ritka házigazdák találtatnak, kik egy vagy több gyermeket ezáltal el nem vesztenének. Akik pedig, kik a halál körmei közül kiragadtatnak, ezen nyavalyának kegyetlen csapásait az orcájukon hordozzák. [...] Kívánatos, hogy a szülők legnagyobb iparkodással legyenek, hogy magzataikat ezen nyavalyától megmentsék [...]. Ezen oltalmazó himlő egy bökéssel vagy vágással a gyermekbe oltatik, mely bökést a leggyöngébb természetű is alig érzi, és azt is csak kevés ideig. Ezen bökés vagy vágás tétetik a karjának felső részén, melybe más emberből vétetett oltalmazó himlő genetségét hígan vagy szárazon béteszik. Harmadnap múlva támad némely keménység, melyből későbbre vörös kerületű hólyag lesz, ez a hólyag utoljára megvastagodik. Tizennégy napok alatt tökéletesen kigyógyul a beteg. "8 Az intézkedésnek meg volt a foganatja, mert Zalaegerszegen a következő évben, 1818-ban 20 százalékkal magasabb, 62 volt az egy és öt év közötti, oltásban részesült gyermekek száma. Péczely doktor 1820-ban 35 gyermeket oltott be, a csecsemők és a kisgyermekek mellett két fiatal felnőtt is kérte a vakcinát, a 18 éves Prenner Rozi és a 19 éves Haj Nani. A következő, valószínűleg járványmentes években folyamatos csökkenés tapasztalható, 1821-ben kilenc, 1823-ban kettő, 1824-ben csak hat egerszegi gyermek kapott járvány elleni szérumot. A tűzvész évében, 1826. május 2-a és július 15-e között újabb 21 gyermeket oltott be Péczely István. Az ezt követő hét évben a zalaegerszegi járás ösz- szesítő tabellái hiányoznak, a következő összeírás 1833-ból való. Ekkor Kegl Leo5 Zala Megyei Levéltár (ZML) Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai (kgy. ir.) 1814. március 24. No. 12/5.

6 ZML kgy. ir. 1814. március 24. No. 12/5

7 Péczely István egerszegi járási orvos volt 1817 és 1829 között. Vö. Szakácsnő Biricz Edit 5. p.

8 ZML kgy. ir. 1817. április 14. No. 555.

71