Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Német József: Zalaegerszeg kulturális élete a 18-19. század fordulóján

levelező tag. Legismertebb Császár Ferenc író, szerkesztő, fordító lett. A tárgyalt korszak végén, 1815-ben született Halvax József, később Nagykanizsa neves, fejlesztő, bár megkeseredetten meghalt polgármestere.30

A következő hét-nyolc évtizedben a város lakossága megduplázódott, külső arculata, építészeti képe azonban csak lassan változott. Jellemző, hogy a 19. század első két évtizede nem hagyott napjainkra számottevő épületet (a polgári - később felsőkereskedelmi - iskola 1875-ben készült el). Köztéri művészeti alkotás ez időből egyedül Deák Ferenc szobra 1879-ből. A lendületes fejlődés 1880 után figyelhető meg, a szellemi pezsdülés jelei is ekkor válnak láthatóvá. Ösztönzőjük, mozgatójuk leginkább az ide települő értelmiség: Kovács Károly, Botfi Lajos, Sándor Zsigmond, majd a gimnázium tanári kara. Ennek vizsgálata egy következő előadás-tanulmány feladata lehet.

30 Zalai életrajzi kislexikon. 3. jav., bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005.