Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Német József: Zalaegerszeg kulturális élete a 18-19. század fordulóján

tői vagy a premontreiektől reméltek, a tanintézethez a püspök is támogatást ígért. Póka Antal mérnök a szándékolt intézmény tervét is elkészítette. Az elgondolást a vármegye pártolta, a győri tankerületi főigazgató azonban elutasította, ennek nyomán 1833-ban a megye is elállt a segítéstől.22

Nem rendelkezünk részletes adatokkal arra vonatkozóan, hogy a város diákjai hol folytatták középiskolai tanulmányaikat. 1765 előtt elsősorban a kőszegi gimnáziumba törekedtek, a kanizsai, keszthelyi és a szombathelyi gimnázium létrehozása után mindhárom intézményben megtaláljuk a zalaiakat, köztük az egerszegi tanulókat is. A kor szokásának megfelelően ritkán maradtak meg egyetlen tanintézet keretei közt, 2-3 évenként, néha évenként oskolát váltottak. Kapil- ler Imre kutatásainak köszönhetően ismerjük a kőszegi gimnázium 1777 - 1800 közti 23 esztendejének teljes zalai tanuló névsorát.23 E közel negyedszázad alatt 278 megyénkbeli tanuló fordult meg a gimnáziumban, közülük 37 az akkori megyeszékhelyről érkezett, további 26 a környékbeli, azóta a városhoz csatolt településről. Előző iskolájuk, ahonnét Kőszegre jöttek: Szombathely, Keszthely, Győr, Kanizsa, Veszprém, Pápa, néhányan - a besenyői Skublics család négy gyermeke - korábban magántanuló volt, nyilván házitanító vezetése mellett készültek fel. (Ez a Skublics famíliában hagyomány volt, még fél évszázad múlva, 1839 - 1845 között Besenyőn volt nevelő Kőnigmayer Károly, később egerszegi plébános, majd kanonok, választott tribunici püspök.)24

Nem csodálkozhatunk azon, hogy a századforduló hagyatéki leltáraiban egyetlen könyv említésével sem találkozunk. Könyvkötő, könyvkereskedő természetesen nem volt a városban. Egyetlen adatot találtam arra vonatkozóan, hogy könyvre elő lehetett fizetni: A Magyar Költeményes Gyűjtemény kinyomtatására való újabb segedelem kérésnek Győrben 1785-ben kelt nyomtatványában az előfizetést gyűjtők közt találjuk „Szala-Egerszegen Lelovits Katalin asszony Posta Mes- terné" nevét. (A másik Zala megyei előfizetés gyűjtő „Füreden Nemzetes Horváth Adám úr, Vármegye Föld mérője".)

Két évtizeddel később a nagyobb vásárokon alkalmanként megjelent Szombathelyről Zsoldos könyvárus és könyvkötő - később Deák Ferenc is többször vásárolt tőle. Feltehetően nem annyira az egerszegiek, inkább az ide érkező környékbeli nemes urak számára árusított. Horváth Ádám írta 1616. november 30-án Kazinczynak: „... tegnap [...] utamban volt a Zsoldos György szombathelyi könyvkötő sátora, s éppen azon tűnölődött rajta Zsoldos, hogy kilenc kötetből álló munkádat egy Úr, ki a másik vásárkor vele meg hozatta, most vissza küldött." A vég22 Sebők Samu 63-65. p.

23 Kapiller Imre: Zalai diákok Kőszegen a 18. század utolsó évtizedében. In: Művelődéstörténeti tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 31.) 49-60. p.

24 Zalai életrajzi kislexikon. 3. jav., bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005.

66