Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Német József: Zalaegerszeg kulturális élete a 18-19. század fordulóján
ZALAEGERSZEG KULTURÁLIS ÉLETE A 18 - 19. SZÁZAD FORDULÓJÁN Németh József: Zalaegerszeg 1730 - 1780 között külsőségeiben is megyeszékhellyé vált. 1732-ben a vár helyén felépült a megyeháza, közelében két évtizeddel később a település akkori lélekszámához mérten nagyméretű templom, amely 1769-ben Cimbal freskóival látványos befejezést nyert.1 A hatvanas években elkészült a plébániaház (második emeletét, impozáns oromzatát majd csak 1936-ban kapja), a hadsereg tisztjei számára kvártélyházat emeltek. Az ekkoriban felszentelt ólaival és a Kálváriával együtt 5 kápolnában imádkozhattak a városlakók. (Állt már az eger- szeghegyi, a törvényház udvarán lévő azóta lebontott, valamint a molnároké, ez 1826-ban leégett. A század fordulóján épült az ispitaházé.) 1768-ban fejezték be Csácson az apátsági kastélynak nevezett épületet, amely jelenleg oktatási célokat szolgál.2 Ugyancsak 1768-ban - Kanizsa és Keszthely után - megnyílt a város első gyógyszertára. 1814-ben a második is megkezdte működését.3 1750-től főorvost, 1773-tól főmérnököt alkalmazott a vármegye, ezek már jórészt a városhoz kötődő hivatali tisztségek voltak.4 1780 körül azonban a növekedés külső jelei megállni látszanak. A megtorpanást többféle okkal magyarázhatjuk. A település földesura, a széles látókörű Szily János a szombathelyi püspökség megalakulásával kevesebb figyelmet fordíthatott a városra, hiszen minden energiáját, pénzét a püspöki székhely kiépítésére kellett szentelnie, a Zalaegerszegnél alig nagyobb Szombathelyből kellett méltó központot formálnia. A zalai megyeszékhelyen a legfontosabb egyházi intézmények rendelkezésére álltak. A Zalában fekvő többi birtokán, például Nován kellett építkeznie. (Itt 1778-ban emelt templomot, oltárképét, máig szép freskóit Stephan Dorffmaister készítette.) Ezekben az évtizedekben Egerszeg lemaradt a környező, akkor hasonló nagyságú településektől. 1765-ben gimnázium létesült Kanizsán, 1772-ben Keszthelyen és Szombathelyen. A század végétől a reformátusok középfokú iskolába mehettek Csurgóra, a 1 Kostyál László: A barokk építészeti reprezentáció emlékei Zalaegerszegen. In: Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti tanulmányok. (Szerk. Kapiller Imre) Zalaegerszeg, 1997.199-216. p. 2 Németh József: Zala megye műemlékei. 2. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1979. 3 A zalai gyógyszerészet történetéről: Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711 -1847. (Zalai Gyűjtemény 1.) Zalaegerszeg, 1974. 4 Zala megye archontológiája 1138 - 2000. (Zalai Gyűjtemény 50.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 2000. 58
