Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Kapiller Imre: Nemesek Zalaegerszegen a 18-19. században
megválván, 1819-től még egy kerek évtizedig esküdtként tevékenykedett a városházán. Az 1830 és 1832 közti három évben nemes Nagy József, őt követően négy évre nemes Fábián Pál foglalta el a főbírói széket. 1841-42-ben, majd 1847-48-ban Pathy János töltötte be e hivatalt.57 Az önkormányzatban szerepet vállalók szinte mindegyike a törzsökös városiak közül került ki. Elvétve sem találunk köztük a 19. század folyamán betelepülő, vármegyei szolgálatban álló, vagy ott választott hivatalt viselőt. Véleményem szerint a 19. század egerszegi törzsökös nemesei és az újonnan betelepülők közt nagyobb a távolság és elkülönülés, mint a törzsökös famíliák és a város nem nemes népessége közt. Bár egyes tisztújításokon előfordultak konfliktusok a városban, de ezek nem a nemes, illetve a nem nemes választók közti összeütközések voltak, hanem egymással szembenálló érdekcsoportok - melyekben egyaránt jelen voltak nemesek és nemtelenek - ütköztek meg. A két társadalmi csoport közt - ismereteink szerint - csupán egy esetben került sor nyílt szembenállásra. Az 1836. évi tisztújításon a nem nemesek egy csoportja erőszaktól sem visszariadva - néhány nemest a városháza ablakából kidobva - kívánta a nemeseket kizárni a választásból, mondván: „ takarodjanak innen, itten semmi dolga a nemeseknek, menjenek a vármegyeházához [...], [,..]a nemteleneknek nincsen szavuk a vármegyeházánál, azért a nemeseknek sem fogják megengedni, hogy a városházához jöjjenek".58 E „zendülésnek" nem lettek közvetlen következményei, de minden valószínűség szerint ez is hozzájárult ahhoz az elhatározáshoz, hogy a mezőváros tanácsa a vármegyéhez forduljon 1840 januárjában, kérve a Csáktornya számára kidolgozott és ott már alkalmazott új városi rendszabályok itteni bevezetését.59 A városban tevékenykedő, bizonyos önkormányzatisággal rendelkező szervezetekben való nemesi szerepvállalásról keveset tudunk. Hegyközségi szervezet minden bizonnyal létezett a 18. század közepétől, működésére azonban csupán néhány adatot ismerünk. Ezekből az látszik, hogy szerepük e szervezetekben kicsi volt, annak ellenére, hogy az esküdtek közt egy-egy nemes mindig előfordult. A céhekről - egy kivételével - ugyanezt tudjuk mondani. A városban már a 17-18. század fordulójától több céhalakulatról van tudomásunk, ezek szervezetéről, illetve működéséről azonban a rendelkezésre álló adatok alapján nem tudunk tárgyunkra vonatkozó érdemi következtetéseket levonni. Csupán a váltóműves szabók céhéről, illetve a nemesek ebben játszott szerepéről vannak ismereteink.60 57Benczéné Nagy Eszter: Zalaegerszeg mezőváros igazgatási szervezete. Egyetemi doktori értekezés. 1984. Kézirat. ZML Kézirattár. 58ZML Zalaegerszeg város régi levéltára. No. 117. A város nemes lakóinak protestaciója a bíróválasztás ellen. d9Vö. Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben. (Zalaegerszegi füzetek 5.) Zalaegerszeg, 1998. 12. p. 60 ZML A zalaegerszegi szabó (váltóműves) céh iratai. Jegyzőkönyvek. 42
