Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Kapiller Imre: Nemesek Zalaegerszegen a 18-19. században
Ferenc, Répás Ferenc, Skublics Antal, Szigethy István, Háry Farkas és mások), más részük valamilyen értelmiségi foglalkozása révén (Adorján László és Isoó Ferenc patikusok, Fleischhacker József orvos, vagy Dömötör János városi jegyző) tette át lakását a városba. A beköltözők némelyike az ország távolabbi vidékéről származott: Adorján László gyógyszerész Somogyból, vetélytársa, az ugyancsak patikus Isoó Ferenc Szombathelyről, Fleischhacker doktor Pozsonyból, Bene János számvevősegéd Győrből, Kovács András és testvére György - mesteremberek, utóbbi idővel majd a város főbírája lesz - Sopronból, Fábián Pál vaskereskedő - aki egy időben szintén betölti a városbírói tisztséget - ugyancsak Sopronból érkezett. A betelepülők többsége azonban, szám szerint 19 család Zala megyéből költözött be a megyeszékhelyre.14 A következőkben vizsgáljuk meg, hogy e nem kis számú nemesség milyen mértékben birtokolt itt. A 16-17. századi nemesi összeírások általában a nemesek által bírt telkeket vették számba. Ezekből az látszik, hogy ez időben a városnak és határának kizárólagos birtokosa a Veszprémi püspök, illetve a káptalan, 1777 után pedig a Szombathelyi püspök, valamint az egerszegi plébános volt. Ezt az állítást azonban kétségessé teszi a Neoaquistica Comissio által készített összeírás, mely szerint 1736-ban Egerszegen 53 olyan gazda él, aki valami módon nemesi földet is bír. Közülük kilenc családfő kizárólag a városban, vagy annak határában birtokol. A többiek ugyan a városban élnek, de nemesi javaik nem itt találhatóak, hanem elsősorban a város környéki falvakban (a mai város területén): Ságodban, Neszeiében, Ólában, Ebergényben és Andráshidán. Csupán ketten vannak, akik viszonylag távolabbi vidéken is birtokolnak. Mészáros Mihály özvegye összesen kilenc holddal bír, ebből kettő hold Ebergényben, hét pedig Tárnokban található. Baranyai László özvegye összesen 611/2 hold földön gazdálkodik, ebből Andráshidán 30, Páliban 20, Ebergényben mindössze fél, Mihályfán pedig 11 holdnyi nemesi birtoka van. Tizenhét Egerszegen összeírt família kizárólag Ólában birtokos, további négy Ólában és másutt is.15 * Egy évszázaddal később, a város és a Szombathelyi püspök közt folyó legelőelkülönítési perben, Koppány Ferenc főadószedő (egyben városi polgár) vitatja a püspök egyedüli földesuraságát!6 Állítása igazolására több, Egerszegen lévő nemesi ingatlan adás-vevéséről szóló, a Vasvári káptalan, illetve a Zalavári konvent előtt történt felvallást is bemutat. 1626-ban, amikor Ergelius Ferenc veszprémi 14 Az 1829-ben és 1845-ben készült nemesi összeírás mindazok estében, akik a megelőző összeírásban még nem szerepeltek, közli a származási helyet. 15 ZML Adóalap összeírások. 1736. ,6ZML A Zalaegerszegi cs. kir. Úrbéri Törvényszék iratai. Úrbéri perek. Zalaegerszeg. (A továbbiakban: Zalaegerszegi úrbéri per.) Vö. Simonffy Emil: Zalaegerszeg harca a legelőért. In: Tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 2.) (Szerk. Degré Alajos et al.) Zalaegerszeg, 1974. 85-101. p. 35
