Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Vándor László: Újabb adatok az egerszegi várról és a városról a legutóbbi régészeti kutatások alapján

azok, melyek erről a területről némi ismeretet adtak, a nagy felület kinyithatósága bízvást kecsegtetett újabb eredményekkel. Sajnos déli irányban a feltárandó terület az épületek és a lebetonozott udvar miatt erősen korlátozott, ennek ellenére megállapítható, hogy azok a cölöpök, melyek a Sütő utca felőli oldalon a feltárás déli szélén előkerültek, bizonyosan a városfal részét képezték. Kiderült, hogy a korábban megtalált kelet-nyugat irányú palánkfalból északkeleti irányba is elindulnak cölöpök, melyek - az ásatás jelenlegi állása szerint - egy sarokbástya szárnyának tűnnek. Amennyiben így van, akkor léteznie kellett a kerített város esetében egy olyan időszaknak, amikor annak nyugati széle a Sütő utca vonalában volt. (4. ábra) A Munkácsy utcával párhuzamosan húzott kutatószelvényben előkerült cölöpsorokat egyelőre inkább újkori házalapozásnak, mint a várost kerítő nyugati falhoz tartozónak véljük.

Az egész terület meglehetősen vizenyős, mocsaras jellegű, s az volt a 16-19. században is. Ellenkező esetben ugyanis a faszerkezetek nem maradtak volna meg. A különböző pontokon előkerült cölöpmaradványok nagyon jól konzerválódtak a mocsaras altalajban. Régészetileg az egyik legizgalmasabb lelet egy karóvázas épület (valószínűleg melléképület) délnyugati sarkának előkerülése volt. (5. ábra) Ez az épület az általunk feltárt több járószint közül az elsőhöz kapcsolódott, míg a fölötte lévő szintekhez boronaépületek maradványai csatlakoztak; ezt azokból a nagy, égett foltokból következtettük, amelyek a tűzvészek folytán elpusztult építmények elmosódott körvonalait sejtették. Körülbelül 1,5 m mélységben jelentkezett az a nagy összefüggő égett réteg, mely már a Budai Nagy Antal - Batthyány u. sarkán folyt feltárásnál is megfigyelhető volt. Az ebben a rétegben talált leletanyag a 18-19. század fordulójáról származik, és egyértelművé teszi, hogy a 19. század első évtizedeiben pusztító nagy tűzvészek maradványait találtuk meg.

A Munkácsy út és a Szeglet utca sarkán folytatott ásatásunk szintén több cölöp előkerülését eredményezte. A kutatás jelenlegi stádiumában azonban ezek szerepéről még nehéz lenne véleményt mondani.

Kutatásaink jelenlegi szakaszában a mezővárost kerítő palánkfalról annyit mondhatunk, hogy a Sütő utca térségében előkerült cölöpök ehhez tartoztak, de nem tartjuk kizártnak, hogy nyugati irányban, a város nagyobbodását követve később egy újabb fal épült.

Mind a Munkácsy utca térségében folytatott két ásatásunk, mind pedig a Piac téren a jövőben tervezett nagyszabású építkezések megteremthetik annak a lehetőségét, hogy a kerített város, a hostát jelentős részéről legyenek új ismereteink.

28