Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Kostyál László: Köztéri szobrok Zalaegerszegen

ségügyi Főiskola egyik épülete) udvarán ma is látható. Náluk szobrászatiig sokkal jelentősebb értéket képvisel Ho Si Minh Marton László készítette szobra (1976, Platán sor - Landorhegyi u. sarka), amely éppen plasztikai nyelvének - a kő és a bronz, a kerek szobor és a relief ellentétének sikeres feloldásából fakadó - átütő ereje következtében vészelhette át a történelmi viharokat.

Országos vagy/és helyi hírességek szobrai

A harmadik csoportba tartozik a város első világi szobra, az akadémikusán klasszikus stílusban alkotó Vay Miklós Deák Ferenc álló alakját ábrázoló, 1879-ben felállított monumentuma, amely a „Haza bölcse" kultuszának korai, ezen belül a legkorábbi vidéki megnyilvánulása. Az akkori megyeháza (Deák első politikai sikereinek helyszíne) előtti térre történő elhelyezése telitalálatnak bizonyult. A Deák tér gyakorlatilag kiinduló pontja a város észak-déli irányú főutcájának, melyet az 1848-49-es szabadságharc zalai miniszterének, utóbb mártírjának, Csány Lászlónak hosszas előkészítés után, 1931-ben felállított, hasonlóan patetikus felfogásban készített szobra és emlékműve, Istók János alkotása zár le. Ez nagyrészt közadakozásból készült, s a még az I. világháborút megelőzően összegyűlt ösz- szegnek a békekötést követő gyors elinflálódása okozta a szoborállítás elhúzódását. A két szobor - bár nem „látnak rá" egymásra - hasonlóan magas talapzatra, egymással szembe fordulva került elhelyezésre, mintegy utalva arra, hogy a város fontos objektumai a kettő között helyezkednek el. Ma, a 21. század elején is mindkettő a település hangsúlyos pontját képezi.

A köztéri portrészobrászat a II. világháborút követően indult intenzív fejlődésnek. Az ekkor készült alkotások egyik része kifejezetten politikai propaganda céljával készült, ezeket az előző csoporthoz soroljuk. Másik részük intézményi névadáshoz kötődően a névadót ábrázolja, mint Szabolcs Péter Zrínyi Miklós- büsztje (1972) a Zrínyi Gimnázium előtt (mellette Zala György Deák Ferenc-mell- szobrának másolata már 1997-ben készült: ismert, hogy az intézmény korábban a „Haza bölcse" nevét viselte), Munkácsy Mihály büsztje Palotay Gyulától a festőről elnevezett Szakközépiskola előkertjében (1974), vagy Petőfi Sándor Osváth Máriától készített mellportréja (1978) a róla elnevezett iskola előtt. Hozzá kell tenni, hogy az ilyen jellegű alkotások többsége - anyagi okokból - inkább dombormű, mint teljes szobor. Közvetve e csoporthoz tartozik Gönczi Ferenc mellszobra Fritz Jánostól, a Göcseji Múzeum előtt, azonban itt a szándék nem a (korábban egyébként tervezett) névadáshoz, hanem az itt folyó tevékenység szellemi ősének emlékéhez kötődik.

276