Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Vándor László: Újabb adatok az egerszegi várról és a városról a legutóbbi régészeti kutatások alapján
jelölt) kutatóárokban már csak elszórtan találtunk cölöpöket, nem mutatkozott több összefüggő cölöpsor. Szinte ezzel párhuzamosan folyt a Batthyány út és a Budai Nagy Antal utca saroktelkének feltárása. Ezen a telken 2,1-2,3 m mélységben előkerült a vár északkeleti sarokbástyája, és felbukkantak a hozzá csatlakozó falszakaszok is. Ezt a bástyát a forrásokban említett Porkoláb bástyával lehet azonosítani. (3. ábra) A 9 m átmérőjű félköríves bástya 15-30 cm átmérőjű cölöpökből épült, a cölöpök egymástól átlagosan 30 cm-re vannak. A bástyában, a cölöpsoron belül újabb, de nem összefüggő, nyilván az építmény szilárdítását szolgáló cölöpök vannak, melyek a külső cölöpsor ívét követik. Ezek néhány ponton - valószínűleg statikai okokból - besűrűsödnek, így az ív közepénél, s attól mindkét irányban egyenlő távolságra. A bástyából kiinduló kortinafal két sor, szorosan egymás mellé vert cölöpből készült, iránya kissé eltér az észak-dél vonaltól, északnyugat-délkeletre. Ez megegyezik a feltételezett városfal-szakasz irányával, azaz a két fal egymással párhuzamos. (Megjegyzendő, hogy a mai Batthyány út nyomvonala is ez.) A kelet-nyugat irányú kortinafal ugyancsak kétsoros. Vele párhuzamosan, tőle északra, a 3. számú szelvényünkben egy egysoros palánkfal indul. A rövid, pár méteres szakaszból nem lehet megállapítani, hogy ez a palánkfal milyen kapcsolatban van a bástyához csatlakozóval. Lehet esetleg egy korábbi megszűnt fal, egy kazettás szerkezet része, avagy csupán a mocsaras talaj megfogására szolgáló cölöpsor. A bástya befelé nyíló torka mögött keresztben szintén egy egysoros palánkfal húzódik, amely bizonyosan a bástyán belüli felmagasodó részt zárta, nyitott délkeleti részén pedig a feljáró rampa lehetett. Ezen tudták szükség esetén az ágyúkat is mozgatni. A néhány, elszórtan található cölöp szerepe nem értelmezhető. Ugyancsak nem egyértelmű az 5-ös szelvényben jelentkező palánkfal szerepe, amely ugyanúgy lehet egy korábbi palánkfal részlete, avagy lehet az előzőekben tárgyalt (a 2-es és a 3-as szelvényben megjelenő) cölöpsorhoz hasonló feladatú, azaz egy rámpának a részlete. Párhuzamosan, a Budai Nagy Antal utca északi oldalán is lehetőségünk volt kutatásra. Az itt feltárt szelvények közül egyedül az 1-esben és a 2-esben találtunk összefüggő cölöpkonstrukciót egy rövid szakaszon. A sűrűn egymás mellé vert cölöpök északnyugat-délkeleti irányt mutattak, leverésük módja a Batthyány úti városfaléhoz volt hasonló, azonban az erősen bolygatott területen sem ennek, sem az ugyanezen szelvényekben szórványosan jelentkező többi cölöpnek a pontos szerepét nem lehetett meghatározni. A Sütő utca és a Jákum Ferenc utca közötti feltárásunktól már a munkák megkezdése előtt reméltük, hogy itt a déli városfal irányára vonatkozóan újabb adatokat nyerhetünk. Mivel a Sütő utcai csatornázási munkák cölöpjei voltak mindeddig 26
