Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Szakács László: Fejezetek a zalaegerszegi erdők történetéhez a középkortól 1990-ig
álló ágazatot vontak össze - valószínűleg takarékosság miatt -, és olyan személyt javasoltak, akinek feltehetően nem volt erdészeti gyakorlata, vagy szaktudása. Az erdőfelügyelő feladata Zalaegerszegen az erdők megóvása és gazdaságos működtetése lehetett. Pontosabb információnk van ezt illetően Nagykanizsáról, ahol a szakképesítést is megkövetelték az erdők irányítójától. Érdemes idézni: „A végső romlás és pusztulás alatt talált városi erdők [...] mérnökileg felméressenek, vágásokra felosztassanak [...], faültetésekkel elláttassanak [...], a városi jövedelem gyarapítása előmozdítva legyen".75 Meg kell jegyezni, hogy Nagykanizsának jóval nagyobb erdeje volt. Egerszegen ekkor még nem fejeződött be az úrbéri elkülönítés. A helytartóság 1856-ban nem engedélyezte az erdőfelügyelői állást, még összevontan sem. Az erdőkerülői beosztásról - amire pedig nagy szükség lett volna - nem tudtak dönteni, mert a vagyonleltárban nem volt feltüntetve erdő és az abból származó bevétel.76 Az erdőkerülői állás betöltését a következő évben Csirke Károly szolgabíró sürgette, indokoltnak tartotta, mivel közben lezajlott az erdő és legelő elkülönítés. A megyefőnök pontos adatokat kért a várostól az erdők nagyságáról, és arról, hogy a városnak, mint testületnek, vagy a lakosok egy részének jutott-e az erdőből. (A megyefőnök erdőkultúráról való érdeklődése arra utal, hogy bővebb ismeretei lehettek az erdőkről.)77 Végül úgy határoztak, hogy az erdőkerülőt ne Zalaegerszeg község, hanem az erdőtulajdonosok alkalmazzák. Zalaegerszeg erdői a jobbágyfelszabadítás után Az úrbéri elkülönítés befejezése után, 1857-ben Molnár György ügyvéd, községi tanácsos lett az erdőfelügyelő (nem szakember, csak cím), aki nagy lelkesedéssel látott munkához. Először az Alsóerdő tisztogatását határozta el Zalagerszeg képviselő-testülete, hogy alkalmas legyen legelőnek. Az erdő kitisztítását kezdetben a kivágott, kiirtott tűzifa, vessző és tüske fele béréért akarták elvégeztetni, de így senki sem vállalta, ezért később a tisztogatásból származó összes fát, fizetés nélkül odaadták annak, aki ezt elvégezte. A vállalkozóknak az erdőfelügyelőnél kellett feliratkozni. 75ZML Zala megye cs. kir. megyefőnökének iratai. XX. A. 1849/50. 609. doboz, A. 599. Foki Ibolya hívta fel figyelmemet erre, amit ezúttal köszönök. 76 Foki Ibolya 110-111. p. 77 A Bogyay család zalai erdőbirtokos volt. 252
