Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Vándor László: Újabb adatok az egerszegi várról és a városról a legutóbbi régészeti kutatások alapján

A 2001 - 2005 között végzett ásatásokról

A legújabb kutatásokat Havasi Bálint és Száraz Csilla kollégáimmal végeztük. Első ütemben 2001. február 9-én kezdődtek és február 16-ig tartottak a Batthyány út 3-11. közötti kutatások. Ekkor a 2980. (11. sz.) és a 2976. (3-7. sz.) hrsz. telkeken tudtunk dolgozni. A két telek közötti 2979. (9.sz.) hrsz. telken csak egy évvel később, 2002. január 31. és február 4. között tudtuk a munkát folytatni. (2. ábra)

A mocsaras, iszapos, vizenyős altalaj felett mindenütt nagyon kevert, többször bolygatott talajt találtunk, rétegek megfigyelésére nem volt lehetőségünk. A vizenyős altalaj azonban kitűnő állapotban őrizte meg a famaradványokat. Az elbontott házak előtt is álltak, illetve állhatták épületek a jelzett területen. Ezek építése során a mocsaras altalajba cölöp alapozást vertek, a megtalált, korábban levert cölöpsorokat pedig a korabeli talajszinten elfűrészelték, és több esetben erre alapozták a 20. század eleji felépítményt. A különböző korú cölöpök, cölöpsorok időrendje a feltáróknak komoly problémát okozott, melyek számos esetben - elsősorban azért, mert az újkori építkezések a rétegviszonyokat összezavarták, megsemmisítették - a régészet klasszikus eszközeivel megoldhatatlannak bizonyultak. Ma már a dendrokronológia segítségével leküzdhetők ezek a problémák, sajnos azonban - részben a finanszírozás, részben pedig a vizsgálati kapacitás szűkös volta miatt - ezeknek a vizsgálatoknak csak egy kisebb része készült el ezen tanulmány megírásának időpontjáig. Ezért sok esetekben a cölöpsorok korára vonatkozóan csak a megfigyeléseinkre támaszkodva közöljük feltevéseinket, a vizsgálatok elvégzése után ezek módosulhatnak. Mivel - mint jeleztem - a feltárások folytatódnak, a következő tanulmányunkban az új adatokat közölni fogjuk.

Ásatásunk során az újkori feltöltés alatt a Batthyány út és a Kölcsey utca között megkezdett építkezések területén nagyszámú facölöp került elő. Ez volt az első nagyobb felületű feltárás, amikor a faszerkezetekkel kapcsolatban még kevés ismerettel rendelkeztünk. így a 2980. hrsz. telek északi felében, ahol 15x5 méteres területen három cölöpsorból álló kazettát figyeltünk meg, először a városfal megtalálására gyanakodtunk. A kazetták közül a két szélső elem 5x5-ös, míg a középső 4x4 méteres volt. Ehhez kapcsolódott a keleti oldalon egy kis téglalap alakú kiugrás kelet felé (mérete 5x4 m). Ez a rész mindösszesen 163 cölöpből állt. A kazettákat dupla cölöpsor alkotta, a két egymással párhuzamos sor egymástól megközelítőleg egyforma távolságra, átlagosan 20 cm-re volt.

A későbbi ásatási megfigyeléseink alapján a kazettás szerkezetet ma már inkább újkori (19. századi) házalapnak minősítjük, az elszórtabban megtalált, erősen pusztult cölöpöket viszont a hostát palánkmaradványának véljük.

Az egész telken összesen hét kutatóárkot húztunk, mintegy 300 négyzetmétert kutattunk át és dokumentáltunk. A 3-6. és a 7. (a 2. ábra térképén I. számmal

24