Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Vándor László: Újabb adatok az egerszegi várról és a városról a legutóbbi régészeti kutatások alapján
nélkül lett a töröké. A vasvári békét követően ismét hadiesemények nélkül került vissza magyar kézre. A várat elhagyó katonák azonban felgyújtották az erődítményeket, ezért azokat újjá kellett építeni.20 1665-ből ismerjük az egyetlen léptékkel ellátott, dél-észak tájolású alaprajzot. Felirata szerint „Egerszeg, ahogyan 1665-ben újra felépítették".21 (1. ábra) A szerző nélküli színezett tollrajzot többen J. Holst ezredeshez kapcsolják. A szabálytalan téglalap alakú vár palánkfalain északon két kerek, délen két ó-olasz típusú bástya található. A várnak egyetlen kapuja van, ez déli irányban Kanizsa felé néz, közel a délkeleti bástyához. A rajz alapján az erődítményt övező falak egyetlen szilárd anyagból készült része volt a kapuépítmény, és itt, a kapu-szorosban jól látszik a forrásokban emlegetett külső és belső kapu. A várfalakon belül az ezredes egyetlen épületet sem ábrázol. A rajz léptéke 50 rajnai „Rutten" (mérővessző), vagy 100 bécsi „Clafter" (öl). A várat vizesárok veszi körül, melyet az északnyugati sarok közelében belé- folyó Vizsla-patak táplál. A vizesárok külső partján sáncot jeleznek, mely dél felől sokkal szélesebb, mint a többi oldalon. A vártól északkeletre a Zala folyó ága vagy holtága tekereg, a külső környezetből ezen kívül semmit nem ábrázolnak. Egerszeg egyetlen 17. századi, szerző és évszám nélküli városábrázolását a legújabb publikálója szintén 1665-ből származtatja.22 Ez véleményünk szerint nem ebből az évből származik, hiszen ekkor a hiteles alaprajz szerint a várost övező falakat még nem építették újjá. A színezett tusrajz bizonyosan nem a helyszínen készült, bár rajzolója sok információval rendelkezett, pl. tudta, hogy a templom a várfalon kívül, attól délkeletre van. Ismerte az 1665-ös alaprajzot is, és az ezen ábrázolt védelmi rendszert a városfalakra vetítette. A déli oldalon a két olaszbástya és a kaputorony, míg az északi oldalon az íves kaputorony látható. Az erődített város, a hostát kicsiny, a kerítetlen várost a rajzoló a vártól nyugatra ábrázolja. A tulajdonképpeni várnak csak az elhelyezkedése hiteles többé-kevésbé, védmű- veinek alakját az előzőekben elmondottak alapján egyelőre nem tudjuk elfogadni. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy, 1997 őszéig az ábrázolások, illetve néhány kisebb régészeti kutatás alapján sikerült a 16-17. századi várat és az erődített várost topográfiailag elég nagy bizonyossággal meghatározni. Mindeddig azonban a vár déli árkának belső vonala volt az egyetlen fix pont.23 20 MOL P1314. No. 962.1664. július 24. 21 Kisari Balla György: Karlsruhei térképek a török háborúk korából. Budapest, 2000. (Hfk. Bd. XIII. föl. 13. G1.180.) 135. és 436. p. 22 Kisari Balla (Hfk. Bd. XIII. föl. 12. G1.179.) 134. és 435. p. 23 Vándor László 111-112. p. (4. és 7. ábra). 22
