Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Káli Csaba: Zalaegerszeg gazdasági és társadalmi átalakulása 1945-1956 között

Ipar és kereskedelem:

Oktatás és népművelés:

Építés32 33 és közlekedés, kommunális: Egészségügy:

1951

1952

1953

32.780.00032

2.679.000

8.675.000

117.000

553.000

1.031.200

1.042.000

9.008.000

10.255.670

711.000

181.000

6.524.00034

Különösen az 1951. év esetében rajzolódik ki az iparosítás mindent maga alá gyűrő prioritása. Ráadásul ha a kőolajfinomítót is számításba vesszük, akkor megállapítható, hogy az ipar elsősége soha nem forgott veszélyben.

A gazdasági életben bekövetkezett változások - egymással kölcsönhatásban - kihatottak a város társadalmára is. Ma már tudjuk, hogy ez az átalakulás egy nagyobb ívű folyamat kezdete volt csupán. A legfontosabb, mindenki számára látható és nyilvánvaló változás, a lakosság számának rohamos növekedése volt. Ennek illusztrálására az alábbi összesítésben közöljük a korszakból - illetve a jobb összehasonlíthatóság végett az annál tágabb, 1941 és 1957 közötti időszak különböző forrásaiból - származó, Zalaegerszeg népességére vonatkozó adatokat:

Ev

Népesség száma (fő)

1941

13.967

1945

12.196

1949

15.159

1955

18.058 (23.811)

1957

17.150

Az 1941-ből, és 1949-ből származó adatok az akkori hivatalos népszámlálás eredményeit mutatják, ezeket hitelesnek fogadhatjuk el.35 Ugyancsak hivatalosnak tekinthető az 1957-es adatunk is, amely a KSH Zala Megyei Igazgatóságának

rás keletkezésének ismeretlen körülményei miatt az adatsort csak tájékoztató jellegűnek fogadhatjuk el, pusztán az arányok szemléltetésére szolgál.

32 Ennek több mint háromnegyedét a ruhagyár és a vajgyár tette ki.

33 Lakásépítkezéseket számítva elsősorban ide.

34 Ebből csaknem hat millió Ft egy új kórházi szárnyat foglalt magában.

35 KSH 1949. évi népszámlálás. 9. kötet, (köt.) Demográfiai eredmények. Budapest, 1950.147. p. (Itt található az 1941-es adat is.)

225