Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben
élvezetet nyújt. Zalaegerszegen ebben az irányban mozdulás még nem történt. [...] szégyene lenne Zalamegye székvárosának, Zalaegerszegnek, ha ezen a télen is elmaradnának a liceális előadások, még pedig olyan lehetetlen oknál fogva, hogy nincs alkalmas helység az előadások megtartására. "68 Az előadások mégis elmaradtak. Az 1920-as évek Zalaegerszegének - a közönség részéről passzív befogadást igénylő - képzőművészeti69 és zenei élete meglehetősen alkalmi jellegű volt. Sem kiállító-, sem koncertterem nem állt rendelkezésre. Képzőművészeti kiállításoknak a vármegyeháza díszterme, vagy az Arany Bárány Szálló nagyterme adott helyet. E tárlatokat rendszerint műkereskedők rendezték, s elsősorban a közönség ízlésének megfelelő, ma már kevéssé ismert festők táj- és zsánerképeit hozták Egerszegre. Az 1926 májusában megnyílt bemutatón pl. 150 festmény, metszet és rajz szerepelt, Romek Árpád, Csuk Jenő, Pólya Tibor, Jusztus János, Czencz János, Hermann Lipót, Herer Cézár, Pálya Celesztin, stb. munkái.70 Edvi Illés Aladár művei is rendszeresen megjelentek a tárlatokon. 1929 őszén Vastagh Gyula rendezett képkiállítást a Katolikus Házban, aki a kortársak mellé Benczúr, Markó, Mednyánszky képeket is hozott magával.71 A műkereskedők célja az eladás volt, a sajtó segítségével vásárlásra bíztatták a közönséget, mondván a műalkotások „...nemcsak díszei, de valódi értékei az igazi művelt ember lakásának."72 Alkalmanként Zala vármegye képzőművészei, vagy a zalai témákat festő alkotók is bemutatták műveiket a városban. 1927 decemberében a kanizsai művészházaspár, Sass Brunner Ferenc és a - később Indiába költöző, és művészetét ott kiteljesítő - Farkas Böske tárlatát tekinthették meg az érdeklődők.73 1928-ban a reálgimnázium rajztanára, Gőbel Árpád mint festőművész mutatkozott be a közönségnek. Műveiről a Zalamegyei Újság lelkes hangon számolt be: „Gőbel alkotásain az ihletett művészember lelke van, ragyogó színpalettáján a napfény, derű, optimizmus mosolyog",74 Ugyanebben az évben állított ki az Arany Bárányban Hénel Gusztáv és leánya, Margit. A tanulmányait Münchenben végző, Mednyánszky Lászlóval barátságot ápoló festő kedves és gyakran megfestett témája a zalai dombvidék volt.75 Zalaegerszeg komolyzenei élete az évtized első felében meglehetősen pangott. Csak 1926-tól került sor évente egy, legfeljebb két alkalommal olyan komolyzenei hangversenyre, amelynek előadói nem helyi szereplők, hanem elsősorban a fővá68 Liceális előadások. In: Zalavármegye. 1929. okt. 1.1. p. 69 A témáról lásd bővebben: Kostyál László: Zala megye képzőművészete a két világháború között. In: Zalai Múzeum 13. Zalaegerszeg, 2004.281-294. p. 70 Megnyílt a zalaegerszegi képkiállltás. In: ZMÚ1926. máj. 23.3. p. 71 Vastagh Gyula képkiállítása. In: ZMÚ 1929. szept. 8. 3. p. 72 Kiállítás a vármegyeházán. In: ZMU1926. máj. 29. 2. p. 73 A Sass festőművészpár képtárlata Zalaegerszegen. In: Zalavármegye 1927. dec. 4. 3. p. 74 Gőbel Árpád képkiállítása. In: ZMÚ 1928. okt. 28. 7. p. 75 Képkiállítás. In: Zalavármegye 1928. máj. 13. 5. p. 207
