Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Foki Ibolya: Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válása 1885-ben
Ft 16 % krajcárt, mert 138 Ft 77 % krajcár még hiányzik. Ez azt jelentette, hogy újabb aláírókat kell toborozni. Erre nem sokat kellett várni: az 1884. október 25-ei képviselő-testületi ülésen a rendezett tanácsúvá való átalakítás érdekében kiküldött bizottság már jelentette, hogy további aláírásokat gyűjtöttek, és az ott szereplő polgárok adója elégséges a hiány kitöltésére. Az ezúttal aláírókkal együtt keletkezett végül a fentebb említett, összesen 325 aláírás.69 Ezek után 1884. november 17-ei dátummal, Tisza Kálmán aláírásával végre megérkezett a várva várt válasz: a miniszterelnök belügyminiszteri minőségében most már engedélyezte Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá alakulását.70 A hír hamarosan bejárta a várost. A rendelet 1884. november 22-én érkezett meg az alispáni hivatalhoz, a Zalamegye című lap másnap megjelenő száma már tudósított róla. A november 27-én tartott képviselő-testületi ülésen ugyancsak felolvasták, amit a képviselők „zajos éljenzéssel" fogadtak.71 Egy kicsivel később Nagykanizsáról is megérkezett az üdvözlés: a megyeszékhelyen megszűnt a közéleti pangás, „Zalaegerszeg városra el lehet mondani, hogy nem volt, hanem lesz", kiemelkedik „a béna városok mocsarából" - írta ezúttal Fárnek László.72 A fentiekből számos gyakorlati teendő következett. Mivel a leendő képviselő- testület fele részben a választottakból, fele részben a város legtöbb állami egyenes adót fizető polgáraiból tevődött össze, legelőször is az adókimutatások alapján össze kellett állítani ez utóbbiak névjegyzékét, a választások lebonyolítása végett pedig el kellett készíteni a választók névjegyzékét. A választások után alakulhatott meg a képviselő-testület. Ezután következett az általános tisztújítás. Időközben meg kellett szerkeszteni a város leendő szervezési szabályrendeletét is.73 Az események ezután a megfelelő rendben követték egymást. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének véglegesítése és a választási előmunkálatok befejezése után Svastits Benő alispán 1885. április 22-ére tűzte ki a képviselő-választás napját.74 A törvény értelmében a képviselők száma minden száz lélek után egy volt, a választott és nem választott képviselők összes száma azonban rendezett tanácsú városokban 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehetett.75 így a 6434 lakosú Zalaegerszeg leendő önkormányzati testületének 64 tagból kellett állnia. Mivel ennek felét a virilisek tették ki, 32 képviselő megválasztásáról kellett gondoskodni. Városi képviselő az lehetett, aki országgyűlési képviselő-választási jogosult65 ZML Alisp. ir. 1887: 3686. sz.; Zalamegye 1884. október 19. 7° ZML Alisp. ir. 1887: 3686. sz. 71 Uo. és Zalamegye 1884. november 23., 1884. november 30. 72 Zalamegye 1885. március 1. 73 ZML Alisp. ir. 1887: 3686. sz. 74 Uo. 751871. évi XVIII. törvénycikk 37. §. 164
