Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Foki Ibolya: Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válása 1885-ben
A fent említett bizottság végül abban foglalta össze mondanivalójának lényegét, hogy a törvény szabta előírások teljesíthetőek, a rendezett tanácsúvá válás szellemi és anyagi feltételei a helyben lakó értelmiség és a város vagyona folytán adottak. Az áldozat, amit ezért hozni kell, az a közel 3000 forintnyi költségtöbblet, amelyet a megnövekedett hivatali apparátussal járó kiadások okoznak. Mindez azonban hamarosan meghozza gyümölcsét - érveltek hiszen az új összetételű tisztviselői kar jobban tudja mozgósítani az anyagi és szellemi tartalékokat, ezáltal a polgárok jóléte és kényelme emelkedik, a város előrehaladása megvalósulhat. A legcélszerűbb lenne már a jövő, 1885. évet rendezett tanácsú városként kezdeni! - mondták. A bizottságnak nem kellett különösebben győzködni a képviselő-testületet, a javaslatot ellenvetés nélkül elfogadták, majd még ugyanezen az ülésen - tehát 1884. augusztus 28-án - meghozták a város életében döntő jelentőségű határozatot: Zalaegerszeg nagyközséget rendezett tanácsú várossá kell átalakítani! Ezután utasították az elöljáróságot, hogy a bizottság által ez ügyben már előzetesen megfogalmazott kérvényt terjessze a megyei közgyűlés elé. Idős Czinder István városbíró és Vöczköndy László jegyző ezt még aznap meg is tette.64 A jelzett kérvényben a korábban felhozott érvek hangzottak el, emellett a szellemi és anyagi feltételek meglétére helyezték a hangsúlyt. Az „értelmiség köztudomásúlag igen szép számmal van képviselve" a városban - mondták. A köz- igazgatási, törvényszéki és járásbírósági tisztviselőkön kívül 20 tanító, 6 orvos, 22 ügyvéd, 2 gyógyszerész és 74 kereskedő lakik Zalaegerszegen. Van négy elemi iskolája, egy hat osztályos polgári iskolája - benne egy két osztályos kereskedelmi iskolával -, továbbá egy két osztályos felső leányiskolája. A polgári iskola mellett mintaszerűen berendezett műasztalossági tanműhely működik. A város összes területe 4929 holdat és 586 négyszögölet, a belső telkei 349 holdat és 49 négyszögölet tesznek ki. A 6434 lakos a belső telkeken 618 házat számlál. A város jelentős értéket képviselő ingatlanokkal rendelkezik, évi jövedelme 18710 Ft 9 krajcár. Ezután az 1876. évi V. törvénycikkben előírt feltételek meglétére hivatkozva kérték a megyei törvényhatósági bizottságot, hogy járuljon hozzá a város státuszának megváltoztatásához, és a folyamodványt terjessze fel pártoló állásfoglalással a belügyminisztériumhoz.65 A nagy sietség és lelkesedés közepette - hiszen a következő évet már rendezett tanácsú városként szerették volna kezdeni - „elfelejtették", hogy még a szolgabíró felügyelete alatt állnak, s a kérvényt nem a járási tisztviselő útján, hanem közvetlenül a várostól juttatták el a megyéhez. Az alispán, Svastits Benő rögtön figyelM ZML Alisp. ir. 1887: 3686. sz. 65 Uo. 162
