Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Megyeri Anna: A településkép változása, urbanizáció Zalaegerszegen 1826-1945 között
3546 volt, ebből konyha nélküli egyszobás 342, szoba-konyhás 1620, két szobás konyha nélkül 32, két szobás konyhával 892, három szobás 379, négy szobás 153, öt szobás 97.98 A lakóházak száma 2284, (Nagykanizsán 4035, Keszthelyen 2171), ebből földszintes 2193, (Nagykanizsán 3860, Keszthelyen 1973), emeletes 91, (Nagykanizsán 175, Keszthelyen 198). Vízvezetékkel ellátott lakás Zalaegerszegen mindössze 559 (Nagykanizsán 1241, Keszthelyen 1690) volt, villany 2057 (Nagykanizsán 3982, Keszthelyen 3525) lakásban égett. A statisztikai adatok tanúsága szerint Keszthelyen még ekkor is kétszer annyi emeletes lakóház volt, mint a megyeszékhelyen. A lakások felszereltsége, főként a csatornázás és a vízvezeték-ellátottság területén Zalaegerszeg nem tudta behozni lemaradását. Összefoglald s Vizsgált időszakunkban Zalaegerszegnek többször változott a közigazgatási státusza. A szombathelyi püspök fennhatósága alá tartozó mezőváros az 1826-os tűzvész után szinte újjáépült, egyre több utcája népesült be. 1871-től nagyközség volt, melynek beruházásai arra irányultak, hogy a sáros-poros kisváros élhetőbb legyen, s nyújtani tudja a megyeszékhelytől elvárható szolgáltatásokat a polgári kor igényei szerint. Ezért is lett Zalaegerszeg 1885-ben rendezett tanácsú város. Lakóinak száma ez idő tájt dinamikusan nőtt, s lendületes építkezésbe kezdtek, mely később a város eladósodásához vezetett. Bár egyre több emeletes ház épült, de sem a középítkezések, sem a magánépítkezések nem valósultak meg olyan ütemben, ahogy az a tőkeerősebb polgársággal rendelkező városokban megtörtént. Sem a főtereken, sem a főbb utcákban nem tudtak egységes képet mutató, zárt házsorok felépülni. Az építtetők állandó pénzhiánnyal küszködtek. Sok beruházáshoz nehezen találtak telket, nem egy esetben csak régi épületek átalakítását vállalhatták. Sok kritika érte az új elemi iskola épületét, melynek szűk, sötét folyosóiról sikátorszerű utcára özönlöttek a gyerekek, játszásra szolgáló udvaruk alig volt. Kicsire sikeredett a gimnázium udvara is, a zsinagógát a tervezettnél kisebb méretben építették fel. Új megyeháza sem épült, a régit toldozták, alakítgatták, majd csak egyemeletes szárnnyal bővítették." A két világháború között a lakosság létszáma alig gyarapodott. Mégis gondos, tudatos városfejlesztés történt, melynek kapcsán meg kell említenünk Czobor Mátyás polgármester és Pehm (Mindszenty) József nevét. Felépült néhány rangos 98 Az 1941. Népszámlálás. (Történeti Statisztika Kötetek 5.) Lakóház- és lakásadatok községek szerint. Budapest, 1982. 286-287. p. "Megyeri Anna: Építkezések Zalaegerszegen a dualizmus idején. In: Struktúra és városkép. Veszprém, 2002. 325-342. p. 144
