Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Megyeri Anna: A településkép változása, urbanizáció Zalaegerszegen 1826-1945 között

Városfejlődés a háború után

Az első világháború, majd Trianon sokkja, azután pedig az egész világot megrázó gazdasági válságok sorozata rendkívüli módon lefékezte a magyar gazdaság fejlődését.

A súlyos lakáshiány miatt a legfőbb építészeti feladat ekkor a lakásépítés volt. 1921-ben törvényben biztosítottak állami hozzájárulást kislakások építésére, s a lakásépítést kívánták előmozdítani a különféle adókedvezmények is. A város kérésére gróf Mikes János szombathelyi püspök kiparcelláztatta a gimnázium és a vasútállomás mögött lévő püspöki birtokot, itt kisebb-nagyobb kertes házakat építhettek a város polgárai: iparosok, ügyvédek, orvosok, tanárok, állami, megyei és városi hivatalnokok. Rövidesen 31 új utca nyílt meg a városban; 1920 és 1930 között több mint 400 magánház épült. Segítette a város magánépítkezéseit a népjóléti miniszter által kiutalt 20 vagon épületfaanyag is. 1925 és 1935 között épült fel a mai Kosztolányi utca (akkor Erzsébet királyné utca) hangulatos villasora, a Páterdomb sok lakóháza. Az építkezési kedv fellendüléséről tanúskodik a Zala Megyei Levéltárban őrzött, doboznyi, tervrajzokkal ellátott, 1927-ből származó építési kérelem. Pesthy József otthonát, annak kerítését és kapuját Thorocz- kay-Wigand Ede tervezte, aki a népi, főként erdélyi építészeti hagyományokat sajátos nemzeti stílussá érlelő építészeti, belsőépítészeti stílus neves képviselője volt.52

1931-ben Varga Mihály képviselő az Erzsébet királyné utca folytatását, és ezen utca keleti oldalán lévő gödrök feltöltését kérte városházi felszólalásában. A polgármester válaszából kiderült, hogy a telektulajdonosok - noha az újabb értékes telkeket eredményező utcanyitás az ő érdekeiket is szolgálta volna - nem akartak áldozatot hozni, a városnak pedig nem volt pénze a kisajátításra. A polgármester azonban megígérte, hogy a következő évben megkezdődik a feltöltés, és parkosítják a területet.53 Valóban, 1933-ra megtörtént a Rózsa-liget (ma Béke-liget) növényeinek betelepítése.

Újra indultak a nagyobb szabású középítkezések is. A város e célra 1922-ben négy és fél millió korona kölcsönt vett fel. Megindultak a tárgyalások az internálótábor ügyében.54 1925-ben a fogolytábor helyén, annak bontott anyagából pavilo- nos tüdőszanatórium épült. Erre valóban szükség volt, mert a tüdővész rengeteg fiatal életet elpusztított városunkban is. A Vass József miniszterről elnevezett tüdőszanatórium barátságos kórtermei és a szép környezetben álló napfényes fekvőcsarnokok 220 beteg befogadására voltak alkalmasak.

52 [Thoroczkay] Wiegand [Ede]: Architektúra. Bp„ 1936. 75. p. (A lakóház fotója.)

53 ZML Zalaegerszeg polgm. ir. 193. doboz. Kivonat az 1931. július 7-ei képviselőtestületi ülésről.

54 Zalamegyei Újság (a továbbiakban: ZMU) 1924. ápr. 30. 3. p.

132