Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Megyeri Anna: A településkép változása, urbanizáció Zalaegerszegen 1826-1945 között
tói a megyeház kapujáig húzódó területen volt a konflisállás is, a lovak okozta csúfos posvánnyal. Ennek megszűnését remélték a beruházástól, melynek fedezetét a bérkocsisoktól beszedett összeg képezte. A polgármesteri hivatalba nem egyszer kellett raportra hívni a bérkocsisokat, mert nem takarították a területet, sőt 1909-ben a városi tisztiorvos is panaszt tett ez ügyben. Magánépítkezések Zalaegerszegen 1904-ben 1300 házban 2269 lakás volt, mindössze 35 fürdőszobával. Ekkor 29 telefon is működött már. Degré Miklós törvényszéki bírót ifjú házasként, 1905 decemberében nevezték ki Egerszegre.48 49 Visszaemlékezéséből tudjuk, hogy mikor ideköltöztek, a Petőfi utcában vásároltak házat 18 ezer koronáért a Sztaniszlavszky családtól. Felújítatták, tapétáztatták, festették a lakást, a villanyt is bevezettették. A ma emléktáblával megjelölt, felében átépített, meglehetősen jellegtelen, földszintes ház50 homlokzatának dísze a párkányzat, s az ablakok eklektikus, vakolt keretezése. Degré Miklós beszámolója a boldog békeidők idilli környezetét, az akkori úri középosztály lakástípusát ismerteti meg velünk: „a mellékhelyiségeken kívül hat szoba volt, és hozzá tartozott egy 300-400 négyszögöles kert. Volt két nagyobb (ebédlő és szalon), három középnagyságú (hálószoba, férfiszoba, Ili szobája) és egy kis (vendég) szoba. Volt egy eléggé tágas, kertre néző verandánk, és minthogy a mi kertünk szomszédságában mindenfelé kertek voltak, a verandáról köröskörül csak kerteket láttunk. [...] Az élet Zalaegerszegen elejétől kezdve nagyon kellemes volt. [...] Élveztük a végtelen kedves vidéket. [...] Egész életemben vidéki úri életről álmodoztam, és ez főleg Zalaegerszegen a legteljesebb mértékben megvalósult." A Petőfi utca akkor már a város egyik legszerethetőbb utcája volt. 1888-ban nyitották meg, itt tehetősebb iparosok, ügyvédek, orvosok, tanárok építkeztek. Nekik már nem volt szükségük istállókra, gazdasági épületekre. Az utca felé zárt házsorokat építettek, belül tágas kertekkel. Ugyanakkor voltak utcák, ahol sok problémával küszködtek a lakók. Schlemmer József 1911-ben kénytelen volt kérelmet benyújtani a városi építészeti bizottsághoz szomszédjai miatt, akiknek az udvari illemhelye, illetve a kerítésének állapota miatt gyötrődött.51 48ZML Zalaegerszeg polgm. ir. 5. d. 1911/2205.1911-ben 12 bérkocsi tulajdonos volt a városban, a helyszínt nekik kellett az állati ürüléktől tisztán tartani. 49 Degré Miklós (Vác, 1867. - Budapest, 1945.) törvényszéki bíró 1906 és 1911 között élt Zalaegerszegen, majd rövid időre Győrbe került, később a fővárosban lett kúriai bíró. Idézet a család tulajdonában lévő önéletírásából. Részlete megjelent: Pannon Tükör 2005.1. sz. 66-68. p. 50 A Petőfi utca 16. sz. épületen elhelyezett emléktábla Degré Miklós itt született fiának, Degré Alajos levéltárosnak, jogtörténésznek állít emléket. 51ZML Zalaegerszeg polgm. ir. 8. doboz. 4522/911. 130
