Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Bilkei Irén: Egerszeg a XIV-XVI. században

zül. Nem ismert, hogy Egerszeg mikor került a király kezére, de valószínű, hogy ez összefügg Károly Róbertnek az oligarchák hatalmát megtörő harcaival. A Kőszegiekkel az 1310-es évek körül számolt le a király,10 feltételezhetően a többi birtokukkal együtt településünk is királyi birtok lett. Fél évszázad múlva, 1368-ban egy oklevél villa regalis-ként (királyi faluként) említi.111380-ban pedig Nagy Lajos király oklevelében az egerszegieket cives nosfn'-nak (a mi polgárainknak) nevezte, és figyelmeztette Zala megye ispánját, hogy őket jogaikban ne háborgassa.12 Az egerszegi királyi népek földje határos volt a besenyői nemesekével, akik egy részt abból elfoglaltak. Erzsébet királyné 1381-ben a zalavári konvent hiteleshelyét bízta meg azzal, hogy határjárással különítse el a besenyői nemesek és Egerszeg villa regalis földjeit egymástól.13 Ennek, a városunk története szempontjából kiemelkedő fontosságú oklevélnek sok más tény mellett az is az érdekessége, hogy a benne leírt határok gyakorlatilag megegyeznek a város XIX. századi határaival. Az egerszegi királyi népek és a besenyői nemesek között azonban nem szűntek meg a viszályok, 1417-ben Besenyői Gergely és más nemesek panaszt tettek Zsigmond királynál, hogy egerszegi polgárok az ő jobbágyukat a baki vásárról hazatérve megölték.14 1421-ben a király a veszprémi püspököt utasította, hogy szolgáltasson igazságot Besenyői Gergelynek a jobbágyain elkövetett hatalmaskodás miatt.15

Zsigmond király 1389-ben a települést híveinek, a Kanizsai családnak adományozta,16 akik azonban már egy év múlva elcserélték a veszprémi püspökkel a birtokaikhoz közelebb eső Szepetnekkel és tartozékaival.17 Egerszeg ezután több mint egy évszázadig a veszprémi egyház birtokában maradt. A XV. század közepének zűrzavaros éveiben a veszprémi egyház néha maga is hatalmaskodásokkal igyekezett vagyonát gyarapítani. 1446-ban Mátyás veszprémi püspök valamint sümegi várnagya és egerszegi tiszttartója, Bulcsúi Miklós a csatári apáttól szerzett meg erőszakosan földeket és egy malmot az Egerszeghez közeli Németi faluban,18 1466-ban pedig Mátyás püspök egerszegi jobbágyai a zalavári apátság két malmát foglalták el.19

111 Kristó Gyula: A kőszegiek kiskirálysága. In: Vasi Szemle 1975. 251-268. p.

11 Rácz György 1997. 88. p. 94. jz.

13 ZO II. köt. 174-175. p. nr. 55.

13 ZO II. köt. 176-179. p. nr. 56.

14 Zsigmondkori Oklevéltár. (Összeáll. Mályusz Elemér - Borsa Iván - C. Tóth Norbert) I-IX. köt. Bp„ 1951-2004. (a továbbiakban: ZSO) VI. köt. 259. p. nr. 859.

ZO II. köt. 428-429. p. nr. 191.

16 ZSO I. köt. 136. p. nr. 1098.

17 ZSO I. köt. 156. p. nr. 1341. és 162. p. nr. 1415.

18 Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára (a továbbiakban: MÓL DL) 44.424.

14Füssy Tamás: A zalavári apátság története. Bp„ 1902. (A pannonhalmi Szent-Benedekrend története XII.) (a továbbiakban: PRT XII. köt.) 547-548. p. nr. 53.

11