Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Molnár András: Zalaegerszeg önkormányzati reformja az 1840-es években
be vezeti. Minden ebbeli eljárásából netalán eredő károkért a tanács kárpótlással tartozik. 54. §. A tanács készíti el a jövedelmek és kiadások előleges fölszámítását, és azt november végéig tartandó közgyűlésre, helybenhagyás végett a közgyűlésnek bemutatja, s annak az uradalom általi megerősítését is eszközli; továbbá a város ingóságairól minden évben november elején leltárt készít, azt a jegyzőkönyvbe vezeti, és az ingókat leltár mellett az illetőknek számadása alá adja. 55. §. Nagyobbszerű építéseket a közgyűlés határoz el, azok teljesítését azonban, ha csak a gyűlés által arra külön egyén meg nem bízatik, a tanács eszközli, és ez eránt felelettel tartozik; kisebb s időhalasztást nem szenvedhető munkálatokat s igazításokat azonban a tanács is tetethet. Az árjegyzékek mindenkor a tanács megvizsgálása és utalványozása után fizettethetnek ki. 56. §. A város tőkepénzeit s egyéb jövedelmeit s kiadásait közvetlen az evégre választott pénztárnok kezeli, ki a bevételekről s kiadásokról rendes naplót vezet, de a tanács utalványozása nélkül sem bevételeket, sem kiadásokat nem tehet. 57. §. A város tőkepénzeiről a tanács minden évben táblás jegyzéket készít, azt jegyzőkönyvbe vezeti, s a kamatok beszedése végett utalványozás mellett a pénztárnoknak is kiadja, a város tőkepénzeinek kamatra kölcsön kiadása iránt a tanács intézkedik, és a kölcsönözésekről felelettel tartozik. 58. §. A bíró két tanácsbelivel a közpénztárakat időnként megvizsgálja, azokról a tanácsosnak jelentést tesz, és ha hiány tapasztaltatnék, a kellő biztosításról a törvény értelmében gondoskodik. 59. §. A közpénztárnok minden év végivel számot adni, számadását a tanácsnak bemutatni, a tanács pedig azt a közgyűlés által e végre kinevezett bizottmánnyal együtt megvizsgálni, s megvizsgáltatását a fentebb kitett mód szerint eszközölni köteles. Az árvák dolga 60. §. Az árvákra felügyelni a tanács kötelessége, közvetlen felügyelőül azonban az árvák személyére és vagyonára nézve közgyámatya választatik. 61. §. Ha szülék bármelyike elhal, és maga után árvákat hagy, az elhunyt szülő után maradott vagyont a tanács azonnal írja öszve, és az öszveírt javakat szemmel tartsa. 62. §. Ha pedig mind a két szülő elhal, az árváknak minden vagyonát, ideértve a város határában lévő szőlőbirtokokat is, a tanács szinte írassa öszve, és azokat tüstént az öszveírás egy példánya mellett a közgyámatyának számadása alá adja, a másik példányt pedig a levéltárba tegye be. 63. §. Az árváknak mindazon ingó javait, melyek azoknak nem szükségesek, vagy el nem tarthatók, a gyámatya közbejöttével jól előre közhírré tett árverésen 112
