Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Molnár András: Zalaegerszeg önkormányzati reformja az 1840-es években
Függelék Javallat Zalaegerszegi mezőváros rendezéséről29 A városról általánosan 1. §. A város szervezete alatt értetik az öszves városi lakosok közönsége. 2. §. A város mint önálló község, a hazai törvények és az uradalommal kötött szerződés szerint ön kebelében igazgat, bíráskodik, és határozatait végre is hajtja. A városi községről 3. §. A városi közönséget képezik mindazon egyének együttvéve, kik a városban állandóul letelepedve vannak. Letelepedésről 4. §. Letelepedettnek tekintetik, ki a városban született és állandóan lakik. 5. §. Letelepedettnek tekintetik továbbá azon honfi is, ki a városban ugyan nem született, de abban oly független magán keresetmódot folytat, mely a városbani állandó lakást föltételezi. 6. §. Végre általában letelepedettnek tekintetik, ki sem a városban nem született, sem városi állandó lakást feltételező független magán keresetet nem folytat ugyan, de egy év olta a városban lakik. A város hatóságáról 7. §. A városban állandóan lakó minden osztályú egyének, mindazon magánjogi követelésekre nézve, melyek a városbani lakásuk ideje alatt ellenök támosz- tatnak, a város hatósága alatt állanak. Kivétetnek azonban személyeikre s személyes keresetekre nézve az urodalmi tisztek, szolgák, és az urodalmi házokban lakó haszonbérlők, valamint szintén azok is, kik személyeikre nézve törvény szerint nem nemesi helyhatóság alá nem tartoznak. 8. §. A város büntető hatósággal nem bír. 29 A rendezési javaslat szövegét modernizált helyesírással közöljük. 105
