Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Molnár András: Zalaegerszeg önkormányzati reformja az 1840-es években

san megkérni arra, hogy a mai korszellem szerinti rendezhetésünkre egy tekintetes megyei választmányt kegyesen kiküldeni méltóztasson'V

Az indítvány kifejezetten politikai célzatú volt: a zalai liberális ellenzék a megyeszékhely önkormányzatán belül is érvényt próbált szerezni befolyásának. A mezőváros jogügyeinek rendezésével ekkor megbízott, tekintélyes tisztviselőkből álló megyei küldöttségben helyet kapott a zalai szabadelvű ellenzék egyik vezéregyénisége, Csertán Sándor táblabíró, Zalaegerszeg későbbi (1848-as) ország- gyűlési képviselője is.7 8 Az új rendszabályokat ugyan hivatalosan csak mintegy másfél évvel később hagyták jóvá, a helyi liberálisok azonban már az 1844 novemberében történt bíróválasztás alkalmával lényeges változtatásokat vezettek be. A város egy háromtagú - tekintélyes zalaegerszegi nemesekből álló - bizottságot választott a választás rendjének felügyeletére, valamint a szavazás kimenetelének eldöntésére, és hivatkozva az 1843/1844. évi országgyűlés ellenzéki többségének állásfoglalására - mely szerint a hatvanas vagy százas választópolgári testületek fennállása törvényellenes -, a város közgyűlése elfogadta a bíró és a tizenkét tanácsos „egész városi közönség" általi választását. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a liberális zalai megyevezetés Zalaegerszeg mezőváros önkormányzati tisztségviselőinek választása során ugyanolyan reformokat léptetett életbe, mint amilyeneket a pozsonyi országgyűlés ellenzéke a szabad királyi városok rendezésére nézve tervezett. A szűk körű választópolgári testület (hatvanasok vagy külső tanács) helyett a mezőváros állandó lakosságának széles köre kapott választójogot. Ilyen jellegű, országosan egyedülálló önkormányzati választójogi reformra - mely ténylegesen is életbelépett - jelenlegi ismereteink szerint 1848 előtt más településen nem került sor.

1844. november 2-án tehát már nem a hatvanasok testületé, hanem az „egész városi közönség" választotta meg Zalaegerszeg új elöljáróit. A választást felügyelő háromtagú bizottságban ott volt a választójogi reformot kezdeményező Hegyi Énok táblabíró, és Zalabéri Horváth Vilmos kaszaházi birtokos, a zalai liberális ellenzék egyik radikális hangadója is. Városbíróvá közfelkiáltással Mantuano Józsefet, az olasz származású kéményseprő mestert választották. A tizenkét tanácsos közül kilencen kézművesek, közülük hárman pedig nemesek voltak.9

Zalaegerszeg 1845. november 4-i bíróválasztása hasonló módon zajlott le, mint egy esztendővel korábban. Mantuano József városbíró megtartotta a hivatalát, és helyén maradt a megye liberális ellenzékének támogatását élvező elöljárók több7ZML kgy. ir. 1843:3349., ZML Zeg. régi lt. 126. sz. Az üggyel kapcsolatos hivatalos levelezés teljes anyagát ezen a számon gyűjtötték össze Zalaegerszeg mezőváros levéltárában. (Benczéné Nagy Eszter még nem ismerte ezt a levelezést, értekezése nem hivatkozik erre az iratcsomóra.)

8 ZML kgy. jkv. 1843:3349.

9 ZML Zeg. régi lt. 126. sz. Kivonat Zalaegerszeg mezőváros 1844. november 2-i bíróválasztási gyűlésének jegyzőkönyvéből.

99