Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Egerszegi járás

Károk pedig határunkat gyakortább e%ek szokták követhetni:

1. Szántaföldeinknek majd negyedrésze hegy ess és oldalas lévén, gyakortább tör- tényik az, hogy záporessők idejekor, az hegyekbűl öszvegyűlő vizek szántaföl- deinket ellhordgyák és árkossá teszik, némellkor történyik az is, hogy valamint az eke fölfogja, a szántást ellviszik, úgy annyira, hogy az égisz mezzőnknek, mára mintegy ötödrészét haszontalanná is tették.

2. Rétteink békarokkások, de másként is majd negyedrészét záporessők idejekben a hegyekbűl lefolyó vizek gyakorta iszappal ellöntik, s ugyanazért nem is szarvasmarhának, hanem egyedül lónak való szénát teremnek. Megtörténik az is, hogy szénánkat az árvizek ellrontyák. Réteinknek harmadrészén sarjút nem lehet kaszálni.

3. Vagyon ugyan határunkban valamelly kevés makkos erdős, de földesuraink makkbérben sem engedik meg a makkoltatást, hanem magok sörtvélesseiknek tartyák.

4. Határunkban lévő Baloghegy nevezetű szőlőhegybűi, úgy nemkülömben helly- földeinkbűl papi dézmát is adunk, azt pedig borbúi, búzábúl, rosbúl, hajdinábúl, árpábúl és zabbúi adgyuk.

5. Hogy forozásbúl, vagy más egyibb munkábúl valamelly hasznot vehetnénk, alkalmatosságunk nincsen.

6. Malom ugyan vagyon határunkban, de az több kárt, mint hasznot tesz, mert réteinket rész szerint ellrontya, és nékünk elegendőtt sem őrölhet, hanem holly fél, holy egy mérföldnyire, s némelykor tovább is köll malomban járnunk.

Kivált közöttünk égisz-, fél-, vagy fertályhelyes gazda még eddig nem tuttuk, s azért egy egiszhelyes gazdának hány hold földje vagy hány szekérrel való réttye volt vagy vagyon, azt sem tudhattyuk. Hanem azt tudgyuk, hogy egy-egy hold szántóföldenkben két posonyi mérő magot szoktunk vetni. Azt is tudgyuk, hogy szántóföldeink nem egyerányosok, hanem Potyogo és Magyarosközi földeink, mindhogy hellységünkhöz közel vannak és róna helen feküsznek, s könnyebb is trágyázni és másként munkálni, legjobbaknak és termékennyebbeknek tartatnak. Körtvéles tájai pedig, Decs völgyi, Papp hegyi, Nyúlás völgyi és Cserfáki, minthogy az hellységtűl távollyabb esnek és hegyen is köl hozzájak mennyi, munkáltatások nehezebb, középszerűeknek tartatnak. Szentegyházhegyi, Decs völgyén kívül valók, Kiss rétt fölött való oldal, Vadalmási oldal, Balogh hegy alia, Kiss mezző, Macska már hegyi, Tisztittási, Hálákosi, Puszta rétt oldal, Fe- nyősi, Tálos völgyi, Rigó hegy alia, és Bódonkútt föli földek, minthogy hellysé- günktűl legmeszebb feküsznek, és hegyeken kelletik hozájak mennyi, munkáltatások is legnehezebb lévén, legsovánnyabbak. Réteinknek harmadrészén sarjút nem lehet kaszálni.