Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)
Paraszti vallomások - Egerszegi járás
Bálint Ferencz város esküttye s. k. Rákosa Ferencz város esküttye s. k. Dömök János város esküttye X Farkas Mihály város esküttye X Szverics Ferenc város esküttye X Simon János város esküttye X Sárváry György nótárius s. k. Előttem: Skublics János táblabíró s. k. 41. EGYEDUTA I. Vagyon törvényes urbárium, mintegy 16 esztendőkkel ennekelőtte hozattatott bé, melly nemes vármegyén is megvisgáltatott. II. Jelentett urbárium előtt más nem volt, se contractus, hanem amennyire mikor parancsoltattak a jobbágyok, aszerént szolgátak, azért a tekintetes nemes vármegyére folyamodtak, úgy következett az urbárium. III. Méltóságos uraság által vett adományok az urbárium szerént hozattattak bé. IV. Ezen helységnek szántóföldéi két calcatúrára vadnak. Felére tiszta búzát, felére pedig rosot teremnek. Réttyei elegendők és jó szénát teremnek de kétszer azért nem kaszáltatnak, mivel bevett szokás szerént Szent Háromság vasárnapig mindenféle marhák rajtok őriztetnek. Aminémű marhájo vagy más elladandó jószá- go vagyon, közel lévén Kanisa és Lendva, elladhattyák. Orzőhelyek egy kévéssé ugyan szoros, de hasznos marháknak itatóhelyek közel a határban. Faészás uraság engedelmébűl elegendő mind épületnek, mind tűzre a határban. Szökjek közel Letenyei és Beczi hegyeken, kiknek határjok mind faészásban, mind legeltetésben egyenlő, azért ezen helység is úgy tartva, hogy szőlőhegyek magok határjukban vagyon, földgyük és réttyük is keverve vagyon. Malmok közel vadnak. Fogyatkozáso egyedül a Mura vizének kiáradása, melly réteket leginkább rontya, s iszappal tölti. Földgyeiket négy marhával köll szántani. V. Nem lévén egészhely ezen helysigben, félhelyhez 16 hold föld és 8 szekér szénára való rét, s két posoni köblös egy holdnak tartatott eddig, réteken sarjút nem kaszálhatni. VI. Akár marhával, akár gyalog minden héten egy napot szolgált a félhelyes, és valaki gazdának tartatott, ha magának négy marhája volt azokkal, ha nem volt pedig, mással öszvöfogva, mint a földesúr kívánnya. Minden szántást és foro- zást, mind méltóságos uraságnak, mind magoknak aképpen szokták végben vinni, robotra menés és viszatérés eddig bé nem számláltatott. VII. Flelyföldekbűl ez ideig nem adtak a jobbágyok kilencedet méltóságos uraságnak, hanem az irtásokból félhclyessek urbárium szerént járó csirkék, lúd, vaj, tojások és hely árenda helyett készpénzül mindenestül 2 forint 4 fillér, fertályos- sak pedig fél annyit fizettek. 74