Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Muraközi járás

runkban nincsen, emellet az dominium nem engedi, hogy a dominiumbéliek rév- és helpénzt fizessenek, melnek előbb szabad usussában voltunk, inkább kárunkra, sem hasznunkra vagyon, azonkívül az kompnak [...] nagy' kárt okoz mezzei jószágunkban. Az erdeiek és szarvasok károkat tesznek Dráva árodási miatt nagy darab földünk általesik Horvátországban, az uraságunk is városunkhoz tartozandó erdőnket három darabbúi állót tőlünk elvet.

V. Mivel privilegialisták voltunk, kik legyenek egészhelesek nem tudgyuk, egy holdban fölmérve két posonyi mérőt vetünk, sarjút igen kevesset kaszálhatunk.

VI. Robotot sohasem szolgáltunk, hanem az fönt írt kaszásokat, szénatakarolást és fuarozásokat rajtunk megvették.

VII. Kilencedet sohasem attunk, sem pedig más adományokat nem füzetett más uraságoknál, hogy az kilenced megvetetődnék nem hallottuk, mi is az előbbihez tartyuk magunkat. Hogyha pedig jövendőben köteleztetünk adnyi, nem tekéntvén földesasszonyunk privilégiumunkat mást fog ebben parancsolnyi és az ártalmas vadállatokat ell nem tiltya, kintelenéttetünk pénzül megváltanyi.

VIII. Puszta helenk nincsen.

IX. Mivel privilégiumunk szerént mind ez üdéig Purgerlandnak vagy városi polgároknak tartottuk magunkat, szabadon ki-ki házat eladhatta és elmehetet, most is ahoz ragaszkodván szabadmenetelűeknek tartyuk magunkat.

1768. augusztus 25.

Előttem: Sidi Pál alszolgabíró s. k.

318. NEDELICZ II.

I. Urbáriumunk nincsen.

II. Sem urbáriumunk, sem contractusunk nem lévén, egyedül régi szokás szerént gyalog, s marhával is hajtattunk, de mikor jött bé a szokás, arrúl nem emlékezünk méltóságos uraságunk részérűl jobban megterheltetünk, Csernkó és plébános uraknak részérűl huszonhat napokat szolgálunk.

III. Az roboton kívül majorság pénzt is vesznek rajtunk, hol többet, hol keves- sebbet.

IV. Korcsmáltatás ugyan Szent Mihály naptól Karácsonyig szabad, de abból igen kevés hasznot veszünk, Drávának árodási miat sok károkat szenvedünk, szarvas és erdeiek miát is az jószágunkban éjel-nappal strázálluk. Fájészó erdőnk és legeltetőnk marháinkhoz képest elegendő.

426