Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Muraközi járás

penig Szent Mihály napig, méglen az uraság tartotta a korcsmát, a bort mindenkor a várbúi maga béressei által hozatatta falunkba. Mi penig az üres hordókat tartoztunk visszavinni, fát épületre valót az uraság engedelmével, tűzre és ker- tőlni való fát penig, avagy veszőt engedelem nélkül is mindenkor ingyen nyertünk, mast penig anélkül vagyunk. És az utóbbi contractus szerént készpénzt 450 forintot 160 kaszásokat és azok után, amint az üdő megengette, hol több, hol kevesseb gyűjtőket tartoztunk adni, azonkívül minden esztendőben attunk 3 bécsi hoszú fourt, és ha valamellik nem kévántatott 25 forint készpénzül azon esztendőre tartoztunk redimálni, úgy nemkülömben 3 akó pálinkát kikorcs- márolni és az méhektűl járandó tizedet külön attuk meg az uraságnak, némely irtás-, szántó- és kaszálóföldektűl szinte úgy külön, némelyektől penig a köz- árenda közé fizettünk.

IV. Nemcsak haszonvételünk, hanem kárvallásink is a nemes vármegye által még a múlt esztendőben rendelt deputatus urak által végben ment classificationak értelméből és relatiójábúl bőven kiteccenek.

V. Még az emberek meg nem szaporodván, mintegy 20 esztendő élőt a földekben tett osztálok által több részre az ollatin földek föl nem osztatottak, egy egészhelyes gazda bírt 12 hold szántóföldet és 6 szekérre való rétet, amely helyet mostanában három, négy és hat holdra való földeket bírunk. Egy hold földet penig töbnyire 2 posonyi mérő jószággal föleresztve értvén, be szoktunk vetni, noha némellyek bővebbek töb magot kívánnak, sarjú a föld mineműségére nézvést megteremne ugyan, de amint puncto 4-to provocálván a classificatióban vagyon emlétve, a pascuumnak fogyatkozását réteinken legeltetvén marháinkat, a sar- júval szoktuk helrehozni, és ollankor, ha a Mura vize ki nem önt, fogyatkozást nem is szenvedünk.

VI. Contractualisták lévén, ezen punctum minket nem illet, mindazonáltal közönséges szokás nálunk, hogy a szántást és más nehezzeb dolgokat 4 vonyós marhával szoktuk végben vinni, a menetel penig és viszatérés, midőn contractus szerént kaszálni, vagy gyűjteni jártunk, sohasem imputáltatott.

VII. Kilencedet semminémű termésből, mind ekkoráig nálunk szokás nem lévén, a földesuraságnak nem attunk, hanem más uraságoknál halomásbúl tapasztaltuk ezen kilencedadásnak bevett szokását lenni, mi penig egyebet a tizednél, úgymint kukuricábúl, búzábúl, rosbúl, árpábúl és zabbúi magunk méltóságos uraságának nem attunk, és az is contractusunk mellett készpénzül fizettük, hajdinábúl penig és kölesből a vaddisznók által okozni szokot kártételek miat, teljességgel semmit sem attunk, ajándékot hasonlóképpen se az uraságnak, se penig tisztyei- nek nem szoktunk adni, egyéb adózásink penig már in puncto 3-tio föl vannak írva.

383