Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)
Paraszti vallomások - Lövői járás
telességet robotokkal tettük, mellyeknek mindazáltal bizonyos száma nem voltt, úgyszintén arra sem emlékezünk, ezen robotok szolgálása mikor kezdődött. III. Ezen robotokon kívül készpénz árendát is fizettünk a méltóságos uraságnak, úgymint minden fertálhelyes esztendőnkint 25 krajcárt, aki többet bírtt pedig az fizetett 42 krajcárt. IV. Haszonvételei helységünknek e^ek: 1. Mezzei földeink általlában mind egyenesek, helységünkhez közel vágynak, köny- nyen is trágyáz tathatnak, ugyanazért a búzát, rosot jól megtermik, két vetőre különössen vágynak. 2. Legelője marháinknak határunkban elegendő, s itatóhely is elegendő és jó vagyon. 3. Malom ugyan határunkban nincsen, hanem közel szomszéd Szentkirályi, Rátki határokban jó malmok vágynak. 4. Fájészásunk határunkban mind tűzre, mind épületre való elegendő vagyon. 5. Határunkban szőlőhegyünk nagy lévén, alkalmatosságunk vagyon kézi mun- kánkal sorsunk jobbíttására. Kárai pedig helységünknek esyk: 1. Réteinket Mura folyó vize megárodván, gyakorta megönti, s szénánkat elrontja. 2. Földünk igen kemény lévén, szántásunkat négy marhával tesszük. 3. Közel szomszédságunkban piac nincsen, az hol termésünkbűl valamit eladhatnánk, máshová is azomban eladásra, az egy boron kívül nem viszünk. V. FIány és minémű hold szántóföldé és rétje vagyon egy egészhelyes gazdának, bizonyossan nem tudhatjuk. Azt tartjuk mindazáltal egy' hold földnek, mellyben két posony'i mérőt vethetünk. Réteinknek nagyobb részin sohasem kaszálunk sarjút, mivel marháinknak köny- nyebb élelmére réteinken legeltetünk aratásig. Földeink továbbá Szillparlagban, Muraparton, Telekvégben, Körül kertben, Kerék pázsitban, Floszúföldben, Farkasföldben, Temetőközben, Képiföldben, Gőeczben, Malakó széliben, helységünkhez közel és egyenesek lévén, könnyen trágyáztathatnak, ugyanazért jó termékenyek is. Keménföldben pedig, Fehérföldben, Jaszanótzban, Soóstóföliben, Hoszú magyarosban, Kerék tüskében, Zsin út mellett, Országúton feliül, Győrében egyenesek ugy'an, hanem egy' kévésé távul esnek, és a víz megálla őket, azért csak középszerűek, esztendőrűl-esztendőre mindazáltal bírásunk alatt állondóssan és két vetőre különössen vágynak. VI. Valamint fellebb megmondottuk, ahányszor parancsoltattunk a robotra, annyiszor mentünk, minthogy pedig illyenképpen száma robotunknak nem voltt, a járás-kelésnek ideje is a napi számban nem mentt, szántásunkat pedig négy' marhával tettük és teszük. 337