Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Lövői járás

8. Malom helységünkben vagyon elegendő, igen közel.

Ami a károkat illeti:

1. Szántó földeinknek nagyobb része merő soványságbúi álly úgy annyira, hogyha trágyával javíttyuk is, kevés hasznot remélhetünk, vannak olly földeink is, kiket a záporesső meghordot, s haszontalanná tét, hogy még a zabot és hajdinát sem nevelik meg.

2. Réttyeink többnyire esztendőben egyszer kaszálok a soványság miat, azokat is az árvíz gyakorta meghordgya.

3. Nevezetes szőlőhegy, ahol kétkézi munkánk által pénzt szerezhetnénk, nem lévén, forozást is a sok transenna miat hasznossan nem tehettyük, azért kevés pénzt szerezhetünk.

V. Meg nem mondhattyuk, kinek közülünk, hány hold földje légyen, s egy-egy hold földjében, mivel az magot nem szokta megmérni, hány posonyi mérőt vethessen, réttyeinken sem kaszálhatunk nagyobbrészint sarjút a soványság miat. Földeink pedig, kik állondóssan ki vannak mérve, Mocsárban, Takó előben, Nagy szélben, Belső hoszúban, Ganajosban, Telekvégben középszerűek, Patakhegyben, Erdővölgyén és Külső hoszúban legsovánnabbak, mellyekbűl alig, hogy fárodságunk s munkánk jutalmát vehettyük.

VI. Mind marhás jobágyok, mind zsellérek, amind uraságainknak kívántotott, hol marhával, hol gyalog minden héten egy napon szolgáltunk, árendások pedig árendánkat annak idejében béfizettük, akik robotoltunk kinek négy marhája volt négyei, kinek kettő volt kettővel szolgáltt urának, magának is úgy szokott szántani, járás- s kelésnek ideje mindenkor bészámláltotott a robotban.

VII. Hírét se hallottuk az kilencednek, nem is attunk, sem pénzben, sem szolmában és hogy szomszédságban is attak volna, nem tapasztaltuk. Egyházi tizedet mindazonáltal őszi, tavaszi jószágunkbúl, báránybúi, méhbűl ki szoktuk adni, ezenkívül semmi néven nevezendő adományt földesurainknak nem attunk, sem egyházi rendnek.

VIII. Puszta hely helységünkben egy sincsen, hanem az helységnek egy holdra való szántóföldjét, mellytűl mostanság Náypár Joseff úr által bírtt malomban lévő molnárok régenten hol három máriást, hol egy forintot fizettek esztendőnként a községnek, már most, mintegy hat esztendőktűl fogva semmit sem fizetnek, tőle Náypár úrnak mostani molnárja ingyen bírja.

IX. Minnyájon örökös jobágyok vagyunk.

1780. május 1.

Berkes Ferencz öreg bíró X Simon Imre X Laki Ferencz eskütt X Takács György X

Andor György X Nagy András X

331