Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Lövői járás

hottyuk jó termő, legeltetőhelünk és fáészó erdőnk az uraság engedelmébűl még eddig elegendő volt.

V. Félhelhez még eddig 15 holdot tartottunk, minden holdban két vágj' harmadfél posonyi magot vetettünk, rétet pedig némeltik fél helhez tíz, nyolc és kevesseb számú szekérrel is bírtunk, mellyeken ritka esztendőn és csekél részein kaszál- hotunk sarjút.

VI. Valamint második kérdésre vallyottuk szolgálotinkat az szerint szolgáltunk, ithon való robotra menés és viszatérés abban számláltotott ugyan, de ha hoszú útra voltunk ámbár egy hétig is, az csak két héti robotunkban számláltotott.

VII. Még eddig semmiféle mezzei termésinkbűl az méltóságos uraságnak kilencedet nem adtunk, hanem határunkban az méltóságos uraságnak régi puszta földei lévén, aki közülünk azokbúl bémagozot, abbúl igen is kilencedet s tizedet adót. Harmadik kérdésre tett feleletink szerint más adózásokat nem tettünk s ajándékot sem adtunk.

VIII. Ezen kápolnai helységünkben egy puszta hely sincsen.

IX. Szabadosokon és árendásokon kívül örökös jobbágyi kötelesség alat valóknak magunkat vallyuk lenni.

1768. március 27.

Kovács Josef öreg bíró X Varga István X Varga Thomas X Hajdú Farkas X Kossá György X

Előttem: Tuboly Mihály alszolgabíró s. k., Sidi Pál alszolgabíró s. k.

és Büki János esküdt s. k.

CsekeJános X Rudas György X Varga Adám X Szabó János X

Nyakas Gergely X Rudas János X Horváth Imre X Totth Mihály X

208. LENTI KÁPOLNA II.

I. Bizonyos urbárium mindaddig, méglen ezelőt, mintegy tizenkét esztendőkkel az új urbárium be nem hozattatott, kezünk közöt nem voltt, se pedig méltóságos uraságunknál nem találtatik.

II. Valamint urbáriumunk, úgy bizonyos contractusunk, mellynek értelme szerint tettük volna a jobbágyi kötelességet, hasonlóképpen nincsen, nem is volt, ki- vévén szabados Kaszás Lászlót, Ferenczet, Gergőit, Tamást és néhai Kaszás György özvedgyét, az kik a benyújtót szabados levélnek értelme szerint, mind ekkoráig régi szabadságokban, melly még ezerhatszázkilencvenedig esztendő299