Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Lövői járás

kívül eleinten egy szekeret hoszú útra 1752 esztendőtűi fogva pedig 1764-dikig esztendőnként 8, 9 szekeret is attunk, mellyért a forosoknak csak egy esztendőn is 74 foréntokat fizettünk, most ugyan már 3, 4 esztendőktől fogva anyira nem terhelytettünk, de ugyancsak az árendán föllül kaszálni aratni és szénatakarni is járunk.

III. Amint már ad 2 megmondottuk, más egyébb adózásokat és szolgálatokat nem tettünk.

IV. Magunk határában szőllőhegyünk vagyon, annak termését eladhattyuk, Szent Mihály naptúl fogva Szent György napig szabadon korcsmáltathatunk ugyan, de úton kívül lakván, abbúl sémi hasznát sem vehettünk, földeink is alkalmost termők, hanem réteink sássossak, fájészó erdőnk is csekély, de ugyancsak még edég pénzen nem vettünk fűtő fát, legeltetőhelünk is szoros leginkább, ha a Kerka vize kiönt.

V. Közötünk egészhelyes nincsen, hanem fertálos, melyhez szántóföldet 7 holdot, rétet pedig 6 szekérre tartottunk, mellyeknek csekély részein lehet sarjút kaszálni, egy hold földet két posonyi magal szoktunk bemagazni.

VI. Árendásoknak lévén, amint fölleb mondottuk, többet nem szolgáltunk.

VII. Még edig semmiféle mezei terméseinkbűl kilencedet nem attunk, fönt írtt szolgálatinkon kívül adózásokat nem tettünk, ajándékot sem attunk.

VIII. Helységünkben egy puszta házhely sincsen.

IX. Árendássok lévén edig azért szabadmenetelűek tartyuk magunkat.

1768. április 20.

Előttem: Sidi Pál alszolgbíró s. k. és Büki János esküdt s. k.

206. LENTI II.

I. Minekelőtte a közönséges urbárium be nem hozattatott volna, bizonyos urbáriumunk nem voltt, se az uraság kezénél nem találtatik.

II. Más egyéb contractusunk nincsen, mint az ide Sub A rekesztett fölséges kamarának resolutioja, melynek értelme szerint csuppán az uraságnak szembéli jószágát, amidőn szükséges volt, kevertük és forgattuk mi is Belsővárosiak, Külsővárosiak pedig minden héten gyalog három, marhával pedig csak egy napot, ezt pedig négy marhával szolgáltuk. Kivévén nemes Lengyel Ferenczet, Lengyel Miklóst, özvegy Tenturits Ferencznét és nemes Kováts Pétert, az kik az ide sub B anec- táltt contractusnak értelme szerint esztendőnként az uraságnak öszveségessen tizenkilenc forintokat fizetnek. Volt ezenkívül a városnak régi szabadsága eránt való privilégiumja, amely Isten tudja hová, eltéveledett.

296