Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)
Paraszti vallomások - Lövői járás
2. Réttyeink soványok csak egyszer kaszállók, egyedül Agyási nevezetű rétben imit-amot egy-egy kevesset, nedvesseb üdőben Völgyi István sarjút is kaszálhat. 3. Fuvarozással, rész szerént szerszám, rész szerént dolgunk miat, kézi munkával pedig azért, hogy töbnyire egymásnak kölcsön szoktunk dolgoznyi, nem segét- hetünk magunkon. 4. Fiatárunkban malom nincsen, némelkor ugyan Radamosiban, mely hozzánk csak egy fertályóra járás, de szározzab üdőkben SzentKiráliban, SzentMiklósi- ban, Pinczeiben is és Uj falusiban, mellek hozzánk közönségessen három óra járásra valók, szoktunk önteni. V. Az emlétett urbárium előtt úgy tartottuk, hogy egy-egy egészhelhez két vetőre tizenkét holdot bírtunk, és minden esztendőn, mintegy négy szekérre való ré- tett kaszáltunk. Szántóföldeinkbűl egy holdot két posonyival szoktuk közönségessen bemagoznyi, azonban ollyas szántóföldjeinknek, mellyeket állondóssan bírunk, minéműségét ekképpen valluk: Faképnél, Flosszúföldben, de itten csak aztt, mellet Gerencsér Jóseff bír, Lukács Péterrel együtt, nemkülönben Cziro- nai domboknál, Kis telekekben és Fiatári földekben, azért, hogy ezek trágya alá valók és a többieknél hasznossabbak, legjobbaknak, ellenben Fölső telekekben, Lippányban, IIoszú földekben, mellyet a Soós Miklós bír, Rétek allában, Buko- viczában és Czikkelesi födekben, minthogy ezek soványobbak, víz is megjárja és rajtok áll, középszerőknek, vigezetre Telekeki földekben és Alsó hoszú földekben, mivel ezeket a víz legjobban járja és rontya, egyéberánt is éppen nem trágya alá valók, legroszszabbaknak tartyuk. Rétyeink, mint már előbb is jelne- tettük, soványságok miat csak egyszer kaszálók, egyedül, ha Agyási réten nedvesseb üdőben darabossan, valami kis sarjút kaszálhat Völgyi István. VI. Már fellebb az harmadik punctumban előllszámláltuk, mibűi állott robotolásunk, mellyhez itten hozzáteszük aztt először, hogy aminémű robotbéli szolgálótokat az méltóságos uraságnak tettünk, aztt mindenkor, tehát a szántást is négy marhával szoktuk végben vinnyi, valamint magunknak, másodszor, amidőn ollyas robotolásokon voltunk járásnak és kelésnek idejében számláltotot-e, nem tud- hattyuk, arrúl nem is gondolkodtunk, hanem midőn parancsoltattunk, mentünk, sőt ha történettel eső miat semmit nem dolgozhattunk is, az helet mégis másik héten, helrehoznyi nem köteleztettünk. VII. Kilencedett semmiféle termésbűi sem szemben, sem szalmában nem adtunk, melly kilencedbéli adózás, amenyire emlékezünk, ezen nemes vármegyében, más földesuraságoknál sem voltt, szokásban töbnyire, mint már fölleb is a harmadik punctumban megvallottuk, számtalan robotyainkon kívül búzábúl, ros- búl, hajdinából, zabbúi, kukoricából és kölesbűi tizedet, mégis minden egészhe- les egy posonyi búzát, annyi rosot és annyi zabot helakót adott, heladót pedig 279