Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)
Paraszti vallomások - Lövői járás
de egyszer s mind földnek sovánsága miat is középszerűknek tartyuk. Hanem én, Gazdagh Ferencz, három okbúi tudniillik, földnek alacsonságára, s egyszer s mind sovánsáságra, és azon víznek megállyására nézvést, leggalább valónak vallyom, s mindezekben pedig közönségessen is magunkat megnyugtatyuk. Hoz- zátévén azt, hogy közülünk kívül helységünkben többnek helyföldgye nincsen. Házainkhoz közel lévő réteinken szoktunk sarjút is kaszálni, minden esztendőn, mivel távollyabb lévőknél jobb helyeken feküsznek, és jobb füvet teremnek, azokon pedig azért, hogy berkessek, egyéb eránt is, mint föllyebb jelentve vagyon, sássas és ritka füvet teremnek, vajha illendőképpen az ag füvet takarhatnánk le rólak. VI. Már föllyebb az harmadik punctumban előlszámláltuk, mibűi állyattak szolgálatink és adózásink, melly ott kitett feleletünkhez itten hozáteszük azt, először, hogy a szántást, valamint magunknak, úgy a méltóságos földesuraságnak is, földeknek mivoltához képest négy marhával tettük. Másodszor, hogy midőn a robotra mentünk, igen is az ollyas járásnak és kelésnek üdeje napi számhoz számiáltatott. VII. Mostani urbáriumunk előtt kilencedet semmiféle termésbűi nem attunk, azt sem tugyuk, ha volt-é a kilencedbéli adózás ezen nemes vármegyében más föl- desuraságnál bévett szokásban, vagy nem. Fianem, mint már fellyebb a harmadik punctumban is megvallottuk helyadótt tizenkét garast, helyakót pedig fél posonyi búzát, annyi rosot és annyi zabot, azokon kívül pedig tíz-tíz csigát, kü- lönössen egy mészel, vajat pedig ketten öreg Tóth Miklós és Szómé Jánosnak báttya Szómé Máttyás fizettek, többi pedig semmit sem, de mindezen adózások és fizetések kilencedért-é, ajándékképpen-é vagy más okbúi rajtunk megvétettek, nem tudgyuk. Hanem tizedet adtunk, s most is adunk, de ezen tizedszedés mikor hozattatott bé, régiségére nézvést nem tudgyuk, s azt sem bizonyéthatyuk, hogy papi rendnek járó tized fejében-é vagy másképpen szedte és szedi az méltóságos uraság ollyas tizedet. VIII. A mi emlékezetünkre ezen helységünkben soha puszta házhely nem volt, sem pedig mostan nincsen. IX. Mi örökös jobbágyok vagyunk minyájan. 1776. december 7. Gazdag Ferencz X Szómé János X Gazdagh Márton X Előttem: Soós Pál táblabíró s. k. és Molnár Antal esküdt s. k. öregjebb Tóth Miklós X ifjabb Tóth Miklós X 209
