Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Egerszegi járás

tak való szántóföldeinket iszappal ellönteni, s gyakorta megtörténik az is, hogy valamint az eke a földet megfogva, azt a vizek ellviszik.

2. Réteink kevés vagyon, és aholy egy kévéssé jobb réteink volna is, azt is a hegyek- rűl és szántóföldekről zápor- és sok essők idejekben a vizek izoppal ellöntik, és gyakorta, ami kevesset kaszálhatunk is rajta, azt is az vizek ellviszik.

3. Határunk szoros lévén, de másként is az fű nemigen fogja, azért földesurasá- gunktúl szomszéd Horváti pusztára kintelenéttetünk marháinkat füvellőre bélleni, egyéberánt marhákat sem tarthatnánk.

4. Országúton kívül lévén hellységünk, alkalmatosságunk nincsen, hogy vagy fo- rozásbúl vagy máss egyébb kézi munkából valami hasznot fordíthatnánk magunknak.

V. Egy egiszházhelyes gazda sincsen hellységünkben, azért hány hold szántóföldje és hány kaszásra való réttye lehetne, nem tudjuk, hanem azt tudjuk, hogy' egy hold szántóföldenkben kétt posoni mérőtt szoktunk vetni, azt is tudgyuk, hogy szántóföldeink nem egyerányosok, mert Kisshomoki, Vízároki, másként Hara- mialiki és Kenderestelek a többi között, minthogy' hellységünkhez legközellebb feküsznek, és munkáltotások is legkönnyebbek, s a vizek sem szokták meghordani, legjobbaknak és termékennyebbeknek tartatnak. Köznyíresi pedig, Arpo- földi, Árok, Kisstelek, Közvég, minthogy' dombossak, s a vizek is gyakortább meg szokták hordani, középszerűeknek tartatnak. Ellenben Kissiéiben, Csordás réttnél, Csordásrétti oldal, Kecskehát, Sorok, Sülök, Konyhavöldgy, Tüskés, Bagókét, Árokköz, Hoszuak, Horkos, Hegyű mezző, Symon úttyánál, Pulai útt mellet, Kiss fenyős, Békarokkás, Telekbük, Altolos, Telekalla, Szőllőalla, Oldal és Vén útt, minthogy hegyessek, oldalassak és a vizek is leginkább meg szokták hordani és árkosíttani, s trágyázni sem lehet, legsovánnyabbaknak tartatnak. Réteinken sarjút ippen nem kaszálhatunk. Szántóföldeink és rétteink, amellyek házhellyeinkhez adattak, állondossan megtartatnak és esztendőnkint nem változtatnak.

VI. Mink, amint föllyebb is megmondottuk, árendát füzettünk, és amellett, holy marhás, holy gyalog szolgáló to tt is tettünk, ha marhával hajtattunk, öszvefogva négy marhával mentünk robotra, de mivel robotunknak számo nem volt, a napi számhoz sem számiáltatott a járás-kelésnek ideje. Mi pedig magunknak mindenkor négy vonyó marhával szoktunk szántani.

VII. Még ezen új urbárium bé nem hozatott, mink földesuraságunknak kilencedett sohasem attunk, s azt sem hallottuk, hogy ezen nemes vármegyében más földes- uraságoknál bévett szokásban lett volna a kilencedbéli adózás. Az egy árendán, és a megmondott szolgáloton kívül, mink földesuraságunknak semminemű adózást nem tettünk, s ajándékot sem attunk, hanem papi dézmát mindenféle mez- zei termésbűi, érmén búzábúl, rosbúl, árpábúl, zabbúi, hajdinábúl és máss effélékből kiattuk.

193