Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Egerszegi járás

mezzőn, Tói földek, Körtvélesi földek, Alsó és Fölső Turodiak legsovánnyab- baknak és termékelennyebbeknek tartatnak. Réttye is ugyan egy félheles gazdának volt valamelly kevés, de hány szekérre való, azt nem tudjuk, hanem réteink, amellyek Házok előtt vannak legjobbak és legszelídgyebb szénát teremnek és sarjút is kaszálhatunk rajtok, de egy darabja posványos, azért sásos szénát terem. Ellenben Máttyás rétén, Szőke völgyön, Csörgő kutin, Körtvélesi völgyön, minthogy szárazok, sarjút nem lehet kaszálni. Újhegy allai pedig, Berek melléki, Tu- rodi kúti, Alsószőke völgyi rétek csak második esztendőben, ahhoz tudniillik, midőn azon földek, amellyeknek végében helheztetnek, bé vannak vetve, ka- száltatnak. Földeinket és réttyeinket pedig állandóssan bírjuk.

VI. Az mint előbb is megmondottuk, méltóságos gró ff Szécsenyi uraság bírása alatt, elsőben ugyan a mi emlékezetünkre félheles 4 forintot, fertálheles 1 forintot 50 pénzt adott árendát, magok házoikban lakó zsellérek pedig esztendőnként 18 gyalog napi számot szolgáltak. Annakutána az megírtt árenda helett, ugyan fél- helesek ketten öszvefogva négy marhával, fertálosok pedig négyen öszvefogva, hasonlóképpen négy marhával mindenféle dologra, amellynek mikor minémű ideje volt hajtattunk, és gyakorta három, s négy napokig egy végben megtartóztattunk, ellvégezvén pedig az uraság dolgát kétt s három hétig sem hajtattunk a robotra, hanem aratás és szánatakarás idejében a marhások is gyalogokkal edgyütt, gyalog szolgálotott tettünk. Méltóságos báró Zsennyei uraság kezére kerülvén a jószág, személlyválogatás nélkül minden fél, s minden fertályhelesek, úgy zsellérek is, akiknek vonyós marhájok volt, ketten öszvefogva négy marhával, ha pedig gyalog kívántatott, mindenféle dologra hajtatván, minden héten kétt napot szolgáltunk. Szent Iván naptól fogva pedig Szent István király napig holly gyalog, hol marhával minden nap robotra hajtattunk, s azért járás-kelésnek ideje is sem számláltatott a napi számhoz. Még is ezen roboton kívül az uraságnak pölöskey hegyen lévő, 40 kapásra való szőlejének mindenféle munkáját magunknak kölletett véghez vinnünk, magunknak pedig négy marhával nagyobb részre szoktunk szántanyi, hanem, akinek arra alkalmatos marhája vagyon kétt marhával is szánthat.

VII. Mink földesuraságunknak semmiféle termésbűi sem adtunk kilencedett s azt sem tudjuk, hogy ezen nemes vármegyében más uraságoknak is attak volna a jobbágyok kilencedet. Az megírt szolgáloton kívül más egyébb ajándékott sem adtunk földesuraságunknak, hanem minden félheles Szent Mihály adóját 66 pénzt, fertálos pedig annak felét adta, úgy nemkülönben borjú árát közönségessen az hellység esztendőnként egy foréntot, huszonöt pénzt adott. Papi désmát sem adtunk.

VIII. Puszta házhely ugyan helységünkben nincsen, hanem méltóságos gróff Szécsenyi uraság bírása alatt, ennekelőtte, mintegy 30 esztendőkkel 11/2 hold irtás190