Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Egerszegi járás

3. Határunk csekély és szoros lévén, de máskint is földesuraink és a parasztok közül is némellyek felyes birkákot tartanak. Azért kevés tehén marhát tarthatunk, és azoknak is a legeltetés fogyatkozása miatt kevés hasznát vehettyük.

4. Országúton kívül lakunk, azért sem forozásból, sem kézimunkából hasznot nem vehetünk.

5. Jóllehet ugyan szomszéd szompácsi és sötöri határokban több malmok is legyenek, mindazonáltal hacsak gyakortáb esses idők nem járnak, szalai és rábai malmokra két, három s négy méllyföldnyire is kinteleníttetünk őrleni járni.

V. Egy egiszházhelyes gazda sincsen helységünkben, azért nem tudhattyuk, hogy egy egiszhelyes gazdának hány hold szántóföldje és hány szekérre való réttye volna, vág)' lehetne, de azt sem tudgyuk, hogy egy-egy hold szántóföldenkben hány posoni mérőit vethetünk, mivel mag gabonánkat meg nem szoktuk mérni. Hanem azt tudgyuk, hogy szántóföldeink nem egyarányosok, mert Mihály- irtássa, Szélessi, Rónai és Paposa, mivel egyenessek és rónahelyen feküsznek, munkáltatások is környebbek, legjobbaknak és termékennyebbeknek tartatnak. Czéberföldi pedig és Magyaros közi, mivel dombossak és a víz is záporessők idejekben hamaráb megszokta hordani, középszerű termékenyeknek tartatnak. Ellenben: Mellikiek, Szent Egyháziak, Kaszások, Kertiek, Sömjeniek, Ejvejesi- ek, Nagyvölgyiek, Elorgasföldiek és Erdőköziek, hegyessek és a víz is leginkáb meg szokta hordani, legsoványabbaknak és terméketlennebbeknek tartatnak. Minthogy pedig határunk csekély és szoros, marháinkat továb kölletik rétein- ken legeltetnünk, részerint dombossak is és sovány fű fogja őket, azokon sarjút nem kaszálhatunk, sőtt inkáb Melléki, Szent Egyházallai, Kaszások kerti, Régi bőrőki, Kutigyán völgyi és Bertalanrétek, csak második esztendőben, akkor tudniillik, midőn azon földek bé vannak vetve, mellyeknek végeiben feküsznek, kaszáltatnak. Szántóföldeink és réteink, mellyek házheleinkhez adattattak, állon- dossan megtartattatnak és esztendőn között nem változtatnak.

VI. Amint az harmadik kérdésre megmondottuk, ezen utolsó urbáriom bé nem hozattatott, földesurainknak tetszések szerint, hogy árendát füzettünk, holy robotott szolgáltunk, robotunknak számo nem lévén, a járás-kelésnek ideje sem számiáltathatott bé a napi számhoz. Valamint magunknak, úgy földesurainknak is négy marhával szoktunk szántani.

VII. Még ezen utóbbi urbárium bé nem hozatott, földesurainknak kilencedet sohasem attunk és az megmondott rész szerint árendán, rész szerint roboton kívül más egyébb adózást sem tettünk, s ajándékot sem attunk. Volna pedig ezen nemes vármegyében más földesuraságoknál is a kilencedbéli adózás szoksában, vagy sem, azt sem tudgyuk. Ellenben papi dézmát még az urbárium béhozatta- tása előtt is az helyföldekben termet búzából, rosbúl, árpából és zabbúi, úgy bárányokból és gidákból kiattuk.

180