Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Egerszegi járás

71. NAGYKUTAS II.

I. Urbáriumunk voltt méltóságos gróff Széchenyi uraságtúl, hanem utóbb helységünk ellégvén, azon urbáriumunk is ellégett, azután míglen őfölsége kegyelmes rendelésébűl nem adattatott más, helységünkben nem voltt.

II. Azon föllebb jelentett méltóságos gróff Széchenyi uraságtúl kiadott urbárium szerént azelőtt írtt mód szerént szolgáltunk és adóztunk, úgymint: egy egészhelyes fizetett 5 forintot, télen eg)' hetet nagy fejszével, egy hetet trágyázásban, parlagszántásban, keverésben, s vetőre való szántásban is öszvefogva eg)' hetet töltöttünk. Még is ezeken kívül egy holnapot gyalog, amire kívántatott, szolgáltunk proporüó szerént az egész-, fél-, és fertálossak, zsellérek pedig 18 napot. Az egész helység pedig akár Sopronyig, akár Széplakig öszvefogva négy szekeret adott.

III. A föllebb kitett szolgálatinkon kívül, áltollában falustul minden esztendőre adtunk egy borjút, vagy az helett 1 forint 25 pénzt, s mégis pölöskei hegyen lévő szőlejét a mélróságos uraságnak, mintegy 30 kapásra valót mindenképpen megmunkáltuk s bé is szüreteltünk. Mindezek is a föllebb nevezett urbárium alkalmatosságával hozattattak bé méltóságos gróff Széchenyi üdéjében, ezeken kívül semmit sem adutnk földesuraságunknak.

IV. Haszonvételei helységünknek egek:

1. Szántó földeink két vetőre lévén, azok közül némellyeket, ha megtrágyázhatunk, nevezetessen pedig a Vadasom és Kevecsén egy-két esztendőn búzát is terműek.

2. Piac Szalaegerszeghen másfélóránnyi földre vagyon helységünktől, ha mi ellad- ni való partékáink volnának, alkalmas áron elladhatnánk.

3. Itatója mindenféle marháinknak alkalmatos, s közel vagyon.

4. Tűzre való fájészásunk ingyen vagyon elegendő magunk határjában, s jó úttal.

5. Püspöki tizedet sohasem adtunk, s most sem adunk.

6. Malom helységünkhez másfélóránnyira vagyon.

Kárai pedig eyek:

1. Szántó földeinknek egy része kövecses és homokos, egy része pedig vízállós, nevezetessen Hosszúakban és a Tóhelyben.

2. Réttyeinken, mivel igen szárazzak, nagyobb részire sarjút nem kaszálhatunk.

3. Mindenféle marháinknak szűkön vagyon legelője.

4. Sem kézi munkábúl, sem forozásbúl semmit sem vehetünk.

V. Azt tartottuk egy egészhelyes gazdának, akinek két vetőre 14 hold szántóföldje, réttye pedig kinek kilenc, kinek nyolc, s több, s kevessebb szekérre való voltt, egy holdban pedig 4 posonyi mérőt vetettünk. Réttyeinknek pedig csak csekély részin kaszálhatunk sarjút, mivel igen szározzak és sovánnyak. Földeink a Vadason, Kevecsén, Telek allában legjobbak, Ház elején, Horhos mellett, Csonka

119