Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)
Paraszti vallomások - Egerszegi járás
sége nem lévén, mindazok készpénzre fordéttatván, némellyek közülünk kétt foréntott, egy foréntott, s némellyek eg}' tallért és tíz garast is fizettünk. IV. Szántóföldeink, ami kevés vagyon azok termésre alkalmatossak, szőlőhegyünk határunkban nincsen, réttyeink nagyobb részre lapányosok és sássossak, legin- káb mikor az Mura vize kiönt. Erdőnk csekélység, legeltetőhelünk szűk, azért is közülünk kinek több marhája vagyon szomszéd Gyurgyánczi pusztára fűél- lőre béllenyi kéntelenéttetünk, fájészásunk, magunk szükségére még mast elegendő vagyon, és adatik az uraságtúl ingyen. V. Bizonyossan nem tudgyuk, még eddig ki volt közülünk egész- vagy félheles, és így bizonyossan azt sem tudgyuk, közülünk ki hány hold földett bírt, mivel mink azt tartottuk egy holdnak, akit regekül fogva estvélig egy négy marhán ekével megszánthattunk s abban pedig ött posonyi mérőtt vetettünk. Réteink szekér számátt is nem tudgyuk, mivel csak részenként szoktuk béhordanyi, mellyeken is darabbal-darabbal, hacsak az Mura ki nem önt sarjútt is kaszálhatunk. VI. Szolgálatunknak hetenként való bizonyos napi számátt nem tudgyuk, hanem közülünk akinek négy marhája vonyós volt, valamint magunknak munkálnyi szoktunk, az uraságnak is az szerént robotoltunk, kinek kettő volt, ketten ösz- vöfogva. A robotra menés és visszatérés robottban számiáltatott, ámbár későn szoktunk is a robottra béállanyi. VII. Mink még eddig semmiféle termésbűi kilencedet nem attunk, hanem tizedett, mindazáltal méltóságos Báttyani ház szomszéd szepettneki helységben az kilen- cedett is kiveszi, valamint föllebb, a roboton és tizeden kívül földesurunknak sem pénzül, sem másképpen ajándékott nem attunk. VIII. Ezen molnári helységünknben egy puszta házhely sincsen. IX. Kivévén nevezett szerént Grassics Máttyást, Logár Simont, Stulerács Orbánt, Szerpák Istvánt, Miklósán Lőrinczett és Gyurgy Mihályt, töbnyire minnyájan magunkatt örökös jobbágyoknak vallyuk, hacsak engedelem nem adatik az elmenetelre. 1767. szeptember 1. Előttem: Tuboly Mihály alszolgabíró s. k. 70. NAGYKUTAS I. Urbáriumunk volt méltóságos gróff Széchényi uraságtúl ezelőtt, hanem utóbb az helységünk ellégvén, az urbáriumunk is ellégett, azúlta mást nem adtak, hanem csak aszerént szolgáltunk és adóztunk. Eg}' egészhelyes fizetett ött forintot, télen egy hetet nagy fejszével szolgálni, egy héüg trágyázni, parag szántáskor, 117
