Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Egerszegi járás

4. Malom ugyan határunkban nincsen, hanem a szomszéd karácsonfai, novai, pákái határokban jó malmok vágynak.

Kárai pedig helységünknek epek:

1. Fáészásunk határunkban nem lévén, Erdődy uraság emberei más szomszéd uraságoktúl pénzért vagy napi munkáért szerezni kénteleníttetünk. Az méltósá- gos hercegség embereinek pedig, szomszéd pusztáiban, mind épületre, mind tűzre való fa ingyen engettetik, úgymint Pőrdeföldi és Boli pusztákban.

2. Szántásunkat négy marhával teszük.

3. Közel szomszédságunkban piac nincsen, az holl valami termésünkbűl elladhat- nánk, máshová is azomban sémit sem viszünk elladásra

4. Alkalmasságunk nincsen, hogy kézi munkánkal, vagy forozásunkal sorsunkat jobbíthatnánk.

V. Az urbáriumnak 1768-dik esztendőben lett kiadásakor az hercegség embereinek, mint fertályhelyeseknek négy hold földünk és három szekérre való rétünk, Erdődy uraság embereinek pedig, mint hasonlóképpen fertályhelyeseknek 9 hold földünk és két szekérre való rétünk volt. Azt tartyuk pedig egy hold földnek, melyben két, vagy legföllebb három posonyi mérőt vethetünk. Ilelyfölde- ink továbbá Atolban, Telekföldiben, Nyires hósban, Mumorékban, Kertföli- ben, Berek allában, Hoszú megyében, PIoszú mocsárban, Gerjosai földben, Árokra dűlőben, Pál megyében, Tüzes főbben, Gyöpben, Völgy'ben, Réthelyben, Böde megye mellékiben helyheztetnek, mellyek is áltollában házainkhoz közel esnek, és könyen trágyáz tathatnak, de mivel egy kevéssé oldalasok, azért csak középszerűek, bírásunkban pedig esztendőrűl-esztendőre mindenkor állan- dossan és két különös vetőre vágynak. Réteinken, amint föllebb megmondottuk, közönségessen mindenkor sarjút kaszálhatunk.

VI. Föllebb már, amint megmondottuk, ahányszor parancsoltattunk a robotra, any- nyiszor mentünk, minthogy pedig illyenképpen szolgálatunknak száma nem volt, a járás- kelésnek ideje is a robotban nem számláltatott, szántásunk továbbá négy marhával tétetett.

VII. Kilencedbéli adózást az hercegségtűi pénzel váltottuk, a tizedet pedig, mellyet uraságink a papi rendtűi megárendáltak, termésbűi, úgymint búzából, rosbúl, zabbúi, kölesbűi, Erdődy uraságnak pedig mindkettőt termésbűi adtuk ki. Tizedet mindenkor, és régtűi fogva, kilencedet pedig 1768-dik esztendőben az urbárium béhozásakor kezdettük adni. Ezen kilencedbéli adózás továbbá, hogy7 szomszéd Szápáry uraság jószágában is már azon időtűi fogva bévett szokásban vagyon, tudjuk. Másféle adózást, vagy ajándékot a fönt emlétett árendán kívül nem adtunk, abban is pedig az hercegség részérűl a kilencednek megváltása számláltatik és értetődik.

103