Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Molnár András: Deák Ferenc és az 1843/1844. évi országgyűlés
főispánunkat magához hívatta, s tudakozódott Deáknak okai felől. A főispán úr vélem közlötte, s tanácsolta, hogy menjek el a nádorhoz, s mutassam meg az utasítást, de e tanácsot el nem fogadtam, a főispánunk számára azonban leírattam, s ez a nádorral közölte, ki, mint a főispán úrtól értettem, azt mondotta reá: »Kár volt Deák úrnak most beleavatni magát, majd a másik országgyűlésen jobban beszélhetett volna róla«."14 Deák egyetlen alkalommal közvetlenebbül is bekapcsolódott az országgyűlés munkájába. 1843 pünkösdjén (június 3-án) Batthyány Lajos gróf vezetésével ellenzéki küldöttség utazott Pozsonyból Zalába, hogy segítséget kérjenek Deáktól a királyi előterjesztésekre adandó válaszfelirat megfogalmazásához.15 A küldöttséggel Kehidára érkező Pulszky Ferenc írta emlékirataiban: Deák éjjel „bezárkózott Klauzállal, s nekiült a munkához, s megírta a remek válaszfeliratot; természetesen titokban kellett maradni, hogy ez nem az országgyűlés bizottságában készült."16 A válaszfelirat szövegét csupán a vallás tárgyában később érkezett királyi leiratra utaló kiegészítéssel látta el az alsótábla, és a főrendek is csak a felirat élén igyekeztek tompítani; az országgyűlés 1843. július 12-i országos ülésén elfogadott, és a diéta hivatalos irományai közé 36. sorszámmal beiktatott válaszfelirat máskülönben Deák Ferenc munkájának tekinthető.17 Mivel a királyi előterjesztések számos - korábban a liberálisok által kezdeményezett - reform megvalósítását indítványozták, a rendek általában elégedettek voltak a propozíciókkal. A kormány reformszándékának elismerése és üdvözlése mellett ugyanakkor azt is tudtul kívánták adni, hogy a sok orvosolatlan sérelem, sőt néhány újabb törvény végrehajtásának elodázása mennyire gátolja a nemzet haladását. A készítendő válaszfeliratnak tehát úgy kellett kijelölnie a követendő irányt, hogy közben utat nyisson mind a sértett törvények helyreállításának, mind a további haladásnak. A feliratnak egyaránt magában kellett foglalnia a királyi előadásokat és az ország sérelmeit, hangsúlyozva, hogy a prepozícióban indítványozott reformokat a rendek is akarják, de egyszersmind ragaszkodnak a sérelmek orvoslásához is. A feliratnak tükröznie kellett az ország valós állapotát, annak bajait és hiányait, ki kellett fejeznie a rendek segítőszándékát, és az afeletti örömet, hogy a királyi előterjesztések összhangban vannak az országgyűlés reformelképzeléseivel. Mindezek mellett a feliratnak el kellett kerülnie még a 14 Magyar Országos Levéltár H 103. Csány László kormánybiztos iratai 19. doboz. Kerkapoly István levele Csány Lászlóhoz, Pozsony, 1843. november 22. is Ferenczi Zoltán 1. köt. 402-403. p., Molnár András: Batthyány Lajos a reformkorban. Zalaegerszeg, 1996. 76. p. 16 Pulszky Ferenc: Életem és korom. Bp., 1884. 1. köt. 165-166. p. 17Vas Megyei Levéltár. Országgyűlési iratok gyűjteménye. Az 1843/1844. évi országgyűlés iratai. [Pozsony, 1843.] 1. köt. 13-16. p. Az 1843. július 12-i, 21. országos ülés írásai, 36. sz. (A továbbiakban: Ogy. ir. 1843/1844. 1. köt. 13-16. p.) Vö. Ferenczi Zoltán 1. köt. 402-403. p. (A felirat teljes szövegét lásd a Függelékben.) 80
