Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Erdmann Gyula: Deák az 1839-1840. évi országgyűlésen

len ügy mellé. Kérjenek Deákék kegyelmet - hangoztatták, és dolgozzanak a törvényjavaslatokon.

A főrendeknél újdonság volt az ellenzék megjelenése. A főrendi ellenzék az elnöklő nádor nagy csodálatára egyre erőteljesebben hallatta a hangját. Az ország- gyűlés legelején Batthyány Lajos alapított főrendi klubot, ahová Széchenyi is eljárt, bár függetlenségét mindig hangoztatta. A főrendi üléseken az ellenzék kisebbségben volt, de 15-20 tagjuk ott volt az üléseken és hallatta a hangját, mégpedig mindig Deákék mellett. Batthyány Lajos tekintélye egyre nőtt, távolságtartó mágnás volt, barátja nemigen akadt, de volt egy kivétel: Deák Ferenc, akit ő is fenntartás nélkül tisztelt és az egyetlen embernek tartott, akire felnézhetett. A nádor és más közjogi méltóságok elképedve látták, hogy már az arisztokrácia és a főpapság fellegvárában, az udvar feltétlen támogatói között is felhangzott az ellenzék szava.

Július végén Bécs megelégelte az időhúzást, azt, hogy két hónap után a királyhoz országgyűlési felirat még nem érkezett. 28-án királyi leiratot intéztek az alsótáblához, mely sürgette a propozíciók tárgyalásba vételét, egyúttal leszögezve, hogy az uralkodó sohasem kívánta a megyéket törvényes jogaikban korlátozni. Augusztus 10-én országos ülésen megtörtént az alsótábla első hátralépése. Határozattá lett az, hogy feliratban kémek adatokat az újoncozáshoz és a Duna-sza- bályozáshoz, azaz lényegében elkezdik a propozíciók tárgyalását. Igaz, egyben jelezték: addig nem adnak újoncot, míg jogorvoslat nem lesz. E záradékot Deák remeklésével sikerült bevinni a felirati javaslatba. A főrendek örültek az alsótábla javaslatának, de elutasították a garanciális záradékot.53 Az alsótábla erre augusztus 22-én reagált s Deák vezérszónoklata után kitartottak amellett, hogy az újonc- ill. adóajánláshoz feltételeket lehet kötni. Ugyanakkor a feliratból elhagyták a záradékot, s azt a továbbiakban már csak önmaguk számára tartották kötelezőnek.

Ezt követően a mérsékeltek egyik nagytekintélyű egyénisége, Nagy Pál kezdett ravasz manőverbe. Javasolta a főrendek által továbbra is vitatott felirat félre tételét, és párhuzamosan a nádor felkérését a közbenjárásra: hozzon ő adatokat Bécsből, tudakolja meg ő a szükséges információkat, s ezek birtokában az alsótábla kezdjen bele a propozíciók tárgyalásába. Ravasz ötlet volt ez, hiszen sikere esetén a rendek tárgyalni kezdték volna a propozíciókat, lemondva minden garanciáról. Éles volt a küzdelem, a szavazatok egyenlően álltak. Augusztus 16-án Deákék még 26:25-ös váratlan szavazási sikert értek el, de ebben része volt annak, hogy Deák rábírta a turóci Prónayt, hogy szavazzon utasítása ellen. A veszprémi Horvátot pedig megyebeli követtársa, Hunkár elidálta, azaz megsemmisítette annak szavazatát.54 Deák hatalmas, két órás beszédben erősítette az ingadozók53 Irományok II. 18., 34. sz.

54 MÓL Takáts 8297/d.

58