Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Erdmann Gyula: Deák az 1839-1840. évi országgyűlésen
sem ártatlan bűnhődjék. Az úrbéri munkálatban Deák az örökváltságot támogatta, sőt megpróbálkozott a jobbágyok hivatalképessége, birtokképessége mellett a megváltakozott jobbágyok választójogát is becsempészni, ez utóbbit a megyei közgyűlés elutasította, a közteherviselésre vonatkozó deáki javaslat szintén elbukott. Egy rohammal még nem lehetett bevenni a kiváltságosok hadállásait.30 Visszatérve 1839-hez, a zalai követutasítás főbb pontjait az áprilisi közgyűlés vitatta meg. Deák javaslatára elsőként óvással éltek: mivel 1836-ban az ország- gyűlés az adót „három évre és nem tovább" ajánlotta meg, május 2-vel elvileg megszűnt az ország adófizetési kötelezettsége. Bécs június 2-re hívta össze az országgyűlést, ami nem volt más, mint kicsinyes ujjhúzás, az abszolutizmus pök- hendisége. Ezt követően Csány László felolvasta Wesselényi ítéletét, majd elhangzottak az ellenzék már ismert fő érvei, főként Deák tolmácsolásában.31 A követutasítást május 6-án véglegesítették. Egy-két ponton rontottak Deák szövegén, így pl. nem vállalták az országgyűlési költségek megye - azaz a nemesség - általi fizetését, a zsidókat pedig kizárták az adósság okán elárverezett nemesi birtokok vételéből. A szólásszabadsági sérelem, a jogvédelem ügyében az utasítás a Deák által már korábban elfogadtatott alapelvet tartalmazta s így a radikális jogvédelmet képviselte. „A szóllás törvényes szabadságán, mely nélkül semmi köz Tanácskozás fent nem állhat, a már közelebb lefolyt Ország Gyűlése alatt ismételten súlyos sérelmek estek... Mivel pedig azon gyászos esetek által, mik az elmúlt Ország Gyűlésének bé fejezése olta történtek a törvények újra, s talán még súlyosabban megsértettek, a Haza polgárainak biztonsága, a Megyék köz felszóllalási jussa és hatósága, a nyilvánosság, a személy s vagyonbeli köz bátorság újabb veszedelmeknek vágynak ki téve, szükséges, hogy a Hazának ezekből eredő méltó aggodalma mindenekelőtt eloszlattassék, s mind ezek az öszves törvényhozás által halladék nélkül orvosoltassanak." Ezután következett a sérelmek kérlelhetetlenül következetes, pontos felsorolása. E felsorolás Deák stiláris remeklése: „Sérelem az ..." - így kezdődik minden vádló bekezdés, az ismétlés szinte pörölycsapásként hat. Megemlíthető, hogy Deák már 1833-36 között, összes követjelentésében kitűnt érthető, logikus fogalmazásával. Stílusa ellenkezett kora stílusával; nagy súlyt fektetett a közérthetőségre, a jogászi pontosságra. Nagy körmondatokkal ő is élt, de mindenki érthette első hallásra is.32 30 Molnár András: „Javítva változtatni." Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. (Sajtó alá rend. Molnár András) Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény 49.) Deák szerepét a munkálatokban összefoglalóan lásd uo. 255- p. Úgy látszik, a munka zöme a legjobbakra várt. Szatmárban nem más dolgozta ki a megye „bizottsági" álláspontjait, mint Kölcsey Ferenc. Vö. Szauder 152. p. 31 Az április 15-i közgyűlésről: MÓL Takáts 5221., 8221/a. 32 Az 1833-36 közötti követjelentések: „Tekintetes karok és Rendek!" Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848. (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 2003. (a továbbiakban: Deák 2003.) 42- p. 49
