Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Erdmann Gyula: Deák az 1839-1840. évi országgyűlésen

igen vérszegény, ötlettelen elképzelései voltak, pl. javasolta, hogy az országgyűlésen sok országos ülést tartsanak s így tegyék súlytalanná az ún. kerületi üléseket, melyek az alsótáblán mint előkészítő, kötetlen tanácskozások, minden kormányzati befolyás és jelenlét nélkül egyre inkább döntő szerepet játszottak, s melyeket a kormányzat eluralkodó rossz szokásnak, törvényellenesnek tartott. Egy másik feliratában Cziráky az országgyűlésen a királyi propozíciók tárgyalásának kötelező elsőségére figyelmeztetett - szemben az ellenzék jogfelfogásával, továbbá indítványozta az ellenzék legjobbjainak lehető kibuktatását a követválasztásokon, a szokás szerint rendetlenkedő ill. az ellenzéket hevesen pártoló országgyűlési ifjúság kemény megfegyelmezését. Végül kijelentette: a rendek kötelessége az adó megajánlása és a propozíciók elsődleges tárgyalása; ha ez nem menne az oppozíció ellenállása miatt, akkor a kormány avatkozzon be erővel...13

Ennyire volt képes az ókonzervatívok vezéralakja akkor, amikor a liberális ellenzék már a polgári reformok útján járt.

József nádor higgadtabb, az ellenzékkel szemben tapintatos és az országgyűlés eredményességét célzó javaslatokat tett. Ő is sürgette kormánypárti ország- gyűlési követek megválasztásának segítését, viszont nem pártolta az ellenzék provokálását - azzal, hogy a propozíciók vitatható kizárólagos elsőségét erőltesse a kormányzat. Az alsótáblai ellenzék számára alapvető kerületi ülések létét ő nem bolygatta volna. Utalt az adó- és az újoncszükségletre, amit parlamentáris úton s nem egy eloszlatott országgyűlést követő fegyveres fellépéssel kívánt biztosítani.14 A nádor mindig is kiegyenlítő szerepet vállalt. Magyarországon élt, jól ismerte a politikai szereplőket, megértőbb volt a magyar nemzeti, majd polgári reformkérdések ügyeiben, miközben természetesen az uralkodó és kormánya érdekeit is törekedett képviselni.

A kor legtehetségesebb újkonzervatív alakja, Dessewffy Aurél is memorandumot terjesztett a kormány elé. Ebben birodalmi érdeknek nevezte Magyarország fejlődését. A kezdeményezést - írta - a kormány vegye kézbe és tartsa féken az izgága ellenzéket. A kezdeményezések kapjanak kellő publicitást - pl. a Hírnököt lássa el a kormány információkkal. Dessewffy olyan tárgyakat javasolt az ország- gyűlésre, melyek valós szükségleteket elégítenének ki, de a feudális keretek épsége mellett. így hitelbankot, váltótörvényt, a közlekedés fejlesztését, az adózó népet súlyosan terhelő katonatartás szabályozását, a jobbágyterhek megváltását (de az ősiség sérelme nélkül...). Ugyanakkor erős kormányzati offenzívát kívánt az ellenzék bázisai ellen: aláásta volna a megyei autonómiát. A kor bizonyos igé13 Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez (1808-1860). Bp., 1943. (a továbbiakban: Bártfai) I. 330. p.

14 A nádor 1839. február 6-i jelentése: MOL N 22. József nádor titkos levéltára (a továbbiakban J. n. t.) 24. cs. Megemlítendő, hogy a nádor már 1836-ban sokat tett Wesselényi perének megszüntetéséért, ami végül nem sikerült. Vö. Trócsányi 373. p.

42