Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Erdmann Gyula: Deák az 1839-1840. évi országgyűlésen

Deák országszerte másolatokban terjedő követjelentése már tartalmazta az ellenzék évekre szóló, követendő útját: „... mivel a sérelem sokkal érzékenyebb, mintsem hogy annak meggátolt orvoslását felejthetné nemzetünk, tettleg kell használnunk köztanácskozásainkban a szólásnak és véleménynek nyilvános kifejtésének törvényes szabadságát, szabadon és a törvényes korlátok között, tartózkodás nélkül kell a kormánynak minden törvénytelenségei, a közigazgatásnak minden hibái ellen fölszólalnunk, a jövő országgyűlésen pedig ismét föl kell venni a most félbehagyott tárgyak sürgetését, és úgy kell ezt más tárgyakkal összekötni, hogy a méltóságos főrendeknek ellenkezése abban gátot ne vethessen."5

A kormányzati terrorpolitika nem állt le. Kancellárrá nevezték ki Pálffy Fidélt, aki már az országgyűlésen, a főrendeknél is kitűnt retrográd elveivel, s aki a magyar nyelvet is törte, majd letartóztatták az országgyűlési ifjúság vezetőjét, Lo- vassy Lászlót és három társát, mivel vezető szerepük volt az ifjúság pozsonyi, radikális szellemű Társalkodási Egyletében. A vádak légből kapottak voltak, az eljárás egésze törvényellenes. A cél az ifjúság megfélemlítése, de egyben a fiatalokat joggyakomokként, írnokként az országgyűlésen alkalmazó ellenzéki követek ismételt figyelmeztetése is volt. A megyék sora tiltakozott Bécsben, záporoztak a feliratok, a megyék egyre szorosabban tartották a kapcsolatot és összehangolták lépéseiket. Az ifjakat a királyi tábla mégis elítélte, Lovassy László 10 évet kapott. A reformkor történéseire sűrűn reagáló és az ellenzéki hangulatot megragadó Vörösmarty így írt akkor az ítélőbírákról Kölcseyhez: „... alig lehet Pilátus a világon, ki Krisztus felfeszítésére alkalmasb eszköz volna, mint ők. Verje meg őket a lelkiisméret halálok óráján."6

1837 áprilisában a bécsi erőszak újabb fejezete kezdődött. Az ellenálló megyék láttán a kormány a főispánok vezetésével tört a megyék kézbevételére; a titkos- rendőrség fokozta tevékenységét, jelentéseik összegezésére létrehozták az információs irodát, tanácsot Sedlnitzky rendőrminiszter vezetésével.7 1837 májusának elején börtönbe került Kossuth Lajos is, mivel dacolva a kormányzati tilalommal, folytatta „Törvényhatósági Tudósítások" című, levélformában terjesztett, kéziratos s a cenzúrát mellőző lapját. A lap tudósítói hálózata és a megyei események közlése révén az ellenzék nagyhatású organizálója, informálója volt. Metternich nem véletlenül kezdeményezte ekkor az Olaszországban már „bizonyított" Pilgram tanácsos, felségárulási per-szakértő bevonását a kormányzati munká5 Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek. 1.1825-1849. (Sajtó alá rend. Molnár András) Bp., 2001. (a továbbiakban: Deák 2001.1.) 163., 257. p.

6 Vörösmarty Mihály levelezése II. (Sajtó alá rend. Brisits Frigyes)(Vörösmarty Mihály Összes Művei 18.) Bp., 1965. 99. p.

7Trócsányi 380. p., Andics 95. p.

40